Becslések szerint hetente több ezer olyan küldeményt továbbítanak világszerte, amelyben a nigériai feladók arra szólítják fel a címzetteket, hogy nyújtsanak segítséget nagyobb összegek (10-50 millió amerikai dollár) Nigériából történő kimenekítéséhez. Ezért a megbízók 20-40 százalékos jutalékot ígérnek. Sokféle megoldást ajánlanak: hitelt, klíringintézeti szolgáltatást, ingatlant, olajat piaci ár alatt, vagy cégek, termékek bevezetését a nigériai piacra. Tenderfelhívásokat küldenek, amellyel összefüggésben garantálják, hogy a kiszemelt cég, magánszemély a megbízást megkapja. Gyakorta a nigériai kormányszervek és pénzintézetek nevében lépnek fel. A konstrukció lényege a csalás, a zsarolás, egyes esetekben a szerződések erőszakos kikényszerítése.
A Nigériai Központi Bank (CNB) sajtónyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy nem vállal garanciát a nevében elkövetett csalásokért. Noha a nigériai hivatalos szervek is intézkedéseket tettek a bűnözők ellen, az ajánlatok mennyisége mégsem csökken.
Néhány éve már magyarországi vállalatok, intézmények, közéleti és magánszemélyek részére is felajánlanak “pénzátutalási lehetőségeket”. A neveket és címeket egyszerűen telefonkönyvekből, üzleti címjegyzékekből, katalógusokból, hirdetési újságokból és az internetről szerzik be. A címzett figyelmét felhívják az üzlet bizalmas jellegére. A Magyarországra érkező ajánlatok sértik az ország gazdasági, pénzügyi biztonságát, ezért a Nemzetbiztonsági Hivatal folyamatosan értékeli az információkat. “Amennyiben a címzettek megosztják velünk tapasztalataikat, könnyebben ki tudjuk szűrni a gyanús megkereséseket, így közös erőfeszítéssel el tudjuk kerülni a károkozást” – nyilatkozta lapunknak Dobokay Gábor. A Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója szerint a legszerencsésebb, ha a címzettek saját érdekükben elkerülik a kapcsolatfelvételt, mert könnyen üzleti csalás áldozataivá válhatnak. –
