Mindössze 3 százalékkal bővült a Synergon nélkül számított A kategóriás tőzsdei részvények eredménytömege az idei harmadik negyedévben. Pedig a tavalyi hasonló időszak adatai már részben tartalmazzák az 1998 szeptemberében kirobbant, s az e társaságok jelentős részét megviselő orosz válság hatását. Igaz, a múlt év januártól július végéig tartó időszaka számos cég történetének legsikeresebb periódusa volt. Mint Szilágyi György, a Takarékbróker részvényelemzője megjegyzi: az idei gyengébb eredményért nem kizárólag az orosz válság okolható, az ugyanis a tőzsdei cégek közül közvetlenül csak a túlnyomórészt a térségbe exportáló Richter Gedeon, a Globus, a Graboplast gazdálkodását érintette, s kisebb mértékben még az Egisét.
A szakértők szerint a mélypontjára érő vegyipari ciklus, az alacsony fedezeti szintek miatt teljesített gyengén a két vegyipari társaság: a BorsodChem és a TVK. Ugyanakkor mindkét cég gyorsjelentése felhívja a figyelmet a harmadik negyedévben kibontakozó pozitív tendenciákra, amelynek eredményeképpen például a BorsodChem fedezeti szintje már ismét emelkedett. Pozitív hír, hogy a két kelet-magyarországi vegyipari cég az elmúlt időszakban jelentős kapacitásbővítést hajtott, illetve hajt végre, így ha a szakértők várakozásainak megfelelően globális szinten valóban felszálló ágba kerül a vegyipar, ezeknél a társaságoknál számottevő eredményjavulásra lehet számítani.
Közvetve ugyan, de a Picket, a Mezőgépet és a Rábát sújtó mezőgazdasági válság is összefügg az orosz helyzettel, ugyanis a keleti piacról kivonuló cégek csak nagy árengedménnyel tudtak túladni készleteiken. Ez érezhetően csökkentette az élelmiszer-ipari cégek és a mezőgazdasági termelők nyereségét, egyúttal a beruházásokra fordítható készpénzállományát is. Mindezt az A kategória cégei közül elsősorban a Rába sínylette meg: a győri társaság adózott eredménye a tavalyi szint 82 százalékára esett vissza. Sokkal kedvezőbben alakult a Pick helyzete, a szegedi anyavállalat minőségi termékeinek értékesítését hagyományos német nyelvterületű piacain az idén is növelni tudta, ellensúlyozva a cégcsoportnak a keleti piacokon és belföldön elszenvedett veszteségeit.
A szállodaipar első számú tőzsdei reprezentánsa, a Danubius szintén a tavalyitól elmaradó eredményről volt kénytelen beszámolni. A tavaszi koszovói konfliktus miatt sokan mondták le magyarországi látogatásukat, és ezt a hátrányt már a főszezonban sem lehetett behozni: a szállodák foglaltsága több mint 3 százalékponttal csökkent a múlt év hasonló időszakához képest. A cash pozíciót javította, de az eredményt rontotta, hogy a szállodacég a korábbi 2,5 százalék helyett 6,0 százalékos amortizációs kulcsot alkalmaz.
Nem jelentett további súlyos tehertételt az árfolyamveszteség a Mol (és a Zalakerámia) számára. Mint emlékezetes, az első negyedévben e két cég adózás előtti eredményét nagymértékben csökkentette a devizaadósságnak a forint dollárral szembeni nagymértékű gyengülése miatt szükségessé vált átértékelése. A dollárban eladósodott Molnak ebben a negyedévben az első félévi 10,9 milliárd forint után csak 800 millió forintot kellett árfolyamveszteségként leírni. Ugyanakkor az olajtársaságnál bővült legnagyobb mértékben az üzemi tevékenység eredménye – a harmadik negyedévben a tavalyi bázishoz képest több mint 70 százalékkal. Az elemzők szerint az olajipari társaság jól használta ki a világpiaci árak kedvező alakulását. A fentiek hatásaként legnagyobb figyelemmel követett tőzsdei cég 7,3 százalékkal bővülő adózott eredményről adhatott számot.
Meglepetést ugyan nem hoztak, de sokkal kedvezőbbek voltak a másik két tőzsdei óriás, a Matáv és az OTP háromnegyed évi számai. A távközlési vállalat 29 százalékkal bővülő adózás utáni eredményével a harmadik, az OTP pedig 25 százalékkal a negyedik helyezést érte el az eredménybővülési rangsorban (csak az A kategóriás cégeket, illetve az OTP osztalékfizetés és tartalékképzés előtti konszolidált – magyar számviteli szabályok szerint összeállított – számait figyelembe véve).
A jelentési időszak pozitív meglepetése az Egis volt; a kőbányai gyógyszergyár nyugati exportjával sikeresen ellensúlyozta az Oroszországból, illetve a többi FÁK-államból származó exportárbevétel visszaesését. A tavalyit 6 százalékkal meghaladó üzemi eredmény és a 85 százalékkal bővülő pénzügyi nyereség eredőjeként a társaság nettó eredménye 32 százalékkal nőtt. A másik gyógyszergyártó, a Richter Gedeon profitja ugyan a bázistól 20 százalékkal elmarad, a cégvezetés és az elemzők véleménye szerint is javulni látszik az orosz piacon továbbra is aktív, ám egyben a nyugati piacok felé is határozottan nyitó társaság helyzete.
A legnagyobb eredménynövekedésről a Démász számolt be. A szegedi központú áramszolgáltató adózás utáni eredménye csaknem 40 százalékkal bővült, üzemi eredménye pedig 16 százalékkal. A társaság nettó profitjához jelentős részben hozzájárult tehát a szabad pénzállomány befektetésével elért pénzügyi nyereség is. E szabad pénzeszközök az osztalékfizetés után valószínűleg leapadnak, de a kiszámítható cash flow újabb forrásokat biztosít, s a hálózati veszteség csökkentésében is további tartalékok rejlenek.
Veszteségről az A kategóriában három cég számolt be: a Graboplast, a Zalakerámia és az Inter-Európa Bank. Az előbbi két társaság a korábbi években a pesti börze leggyorsabban bővülő vállalatai közé tartoztak. A Graboplast – amely korábban termékei nagy részét az orosz piacon helyezte el – nem tudta magát kivonni a keleti pénzügyi válság hatása alól. A nyugat-európai exportja növelését tervező győri társaság tavaly augusztus óta az idei harmadik negyedévben tudott először pozitív üzemi eredményt felmutatni. A rendkívüli tételek és a pénzügyi tevékenység negatív egyenlege miatt a cég továbbra is veszteséges, bár a cégvezetés 1999 egészére nulla körüli eredményt vár.
A Zalakerámia új vezetésének az elmúlt fél évben még nem sikerült megoldást találni a súlyos eladósodás csökkentésére. Az üzemi szinten csekély nyereséget kimutató cégcsoport jelentős pénzügyi és árfolyamveszteséget kénytelen továbbra is elkönyvelni.
Az A kategóriás cégekről elmondhatjuk, hogy az elemzői várakozásokhoz képest egyik társaság beszámolója sem tartogatott túl nagy meglepetést. A gyorsjelentésekből a legtöbben azt olvassák ki, hogy a cégek döntő része többé-kevésbé módosította eredeti stratégiáját, s ennek köszönhetően túljutott a válságon.
