Hetekkel ezelőtt megszellőztetett szándékát megerősítve, Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója bejelentette idő előtti távozását. Camdessus jövő februárban hatályba lépő leköszönésével közel 13 évet tölt el ezen a poszton, amivel messze csúcstartónak számít az IMF 53 éves történetében (harmadik terminusa egyébként 2001-ben ért volna véget).
A lemondásának hátterét firtató kérdésekre a 66 esztendős Camdessus elmondta, hogy személyes okok késztették döntésének meghozatalára, s egyben cáfolta, hogy az IMF-et, illetve őt magát érő, az utóbbi időben egyre erősödő bírálatok miatt távozna. Megjegyezte, hogy tevékenységéhez hozzátartozott a konfliktus, hiszen egy globális hitelintézetre óhatatlanul nagy nyomás nehezedik a különböző nemzetközi érdekcsoportok részéről.
Az 1994 végén kitört mexikói krízisben az IMF jól szerepelt, az 1997-es ázsiai, ám csakhamar globális méreteket öltő válság kapcsán azonban a kritikák özöne zúdult rá. A bírálók szerint a pénzintézet nem érzékelte időben a robbanás előjeleit, a válság idején pedig nem megfelelő hitelpolitikát folytatott.
Az IMF és vezetője a legcsekélyebb népszerűségnek a washingtoni törvényhozásban örvendett: a kongresszus tavaly csak hosszú viták után volt hajlandó megszavazni az amerikai kormányzat által a további válságkezelések érdekében javasolt 18 milliárd dolláros tőkeinjekciót. A képviselők és szenátorok olykor a személyeskedésig menő hangon bírálták az IMF nem kellőképpen átlátható működését, s nem nézték jó szemmel azt sem, hogy az intézmény – nagyrészt Camdessus befolyására – a hagyományos monetáris politikai feladatok mellett egyre nagyobb súlyt helyez a szociális és környezetvédelmi szempontokra.
Olaj volt a tűzre az orosz pénzügyi botrány, és az IMF látványos vereséget is szenvedett, amikor a hét gazdasági nagyhatalom (G7) új feltételrendszerhez kötötte a további hitelek jóváhagyását. Moszkva egyébként fontos pártfogóját veszíti el Camdessus távozásával, Alekszandr Livsic G7-nagykövet mindenesetre reményét fejezte ki, hogy a személyi változás nem jár negatív következményekkel a hitelhez jutás tekintetében. –
