Az eddigi BBB-nél egy fokkal magasabbra, BBB pluszra javította Magyarország hosszú távú szuverén devizaadósságának besorolását a múlt héten a Fitch IBCA, a nemzetközi hitelminősítő “ipar” európai központja. A rövid távú devizakötelezettségek besorolása F3-ról F2-re javult, míg a szuverén forintadósság-kibocsátások eddigi A minősítését megerősítette a mostani felülvizsgálat. A közlemény szerint a reálgazdaság ereje és az ütemes uniós csatlakozási folyamat együtt teremtette meg a jobb magyar besorolás alapjait.
A Fitch IBCA javított két kereskedelmi bank osztályzatán is, BBB-ről BBB pluszra módosította a Közép-Európai Nemzetközi Bank (CIB) és a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) hosszú távú besorolását. A rövid távú kockázati osztályzat F3-ról F2-re változott mindkét bank esetében.
A piac a jelek szerint megelőlegezte a kedvezőbb hitelbesorolást, legalábbis már az új minősítés publikálása előtti napon kedvezően fogadta a legfrissebb, 300 millió euró értékben kibocsátott magyar államkötvényt. A 2005. november 10-én végződő futamidejű kötvény kibocsátási árfolyama 99,785 százalék, kamatfelára 50 bázispont a 3 hónapos Euribor fölött. A befolyó összeget a 2000. évben lejáró adósság előfinanszírozására használja fel az Államadósság Kezelő Központ. Magyarország legutóbb június 2-án bocsátott ki a nemzetközi piacon eurókötvényt, 500 millió euró értékben, 5 éves futamidőre, 4,25 százalékos fix kamattal. Akkor a kibocsátási árfolyam 99,69 százalék volt.
A nemzetközi pénzpiacok bizalmának erősödése optimista nyilatkozatra késztette a pénzügyminisztert, aki szerint reális esély van a forint csúszó leértékelésének 2001 vagy 2002-ben történő megszüntetésére. Járai Zsigmond a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy addigra 4-5 százalékos szintre szorulhat vissza az infláció, ami megteremti a feltételét annak, hogy a magyar fizetőeszköz árfolyamát közvetlenül az euróhoz lehessen rögzíteni. Normál esetben elképzelhető, hogy 2000-ben a havi leértékelési ütemet egy vagy két alkalommal csökkenteni lehet. Mielőtt azonban a forint árfolyamának fixálása megtörténne, várhatóan szélesíteni kell a jelenleg plusz-mínusz 2,25 százalékos intervenciós sávot; egy ilyen lépés a pénzügyminiszter szerint nem okozhat gondot a gazdaságnak.
A tervezett árfolyam-politikai lépések részét képezik a Pénzügyminisztérium átfogó stratégiájának, Magyarországnak ugyanis kidolgozott menetrendje van a monetáris unióhoz való csatlakozásra. Abból kiolvasható, hogy az euró bevezetése nálunk az uniós tagság elnyerését követően két-három évvel, 2004-2005-ben valósulhat meg. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az infláció szintje 2-3 százalékra csökkenjen.
A kedvező folyamatokat azonban a gazdasági élet szereplői korántsem értékelik úgy, mint a pénzügyminiszter. Többen felhívják a figyelmet arra, hogy a havi leértékelési ütem jövőre tervezett csökkentése a forint jelentős reálfelértékelődését idézné elő, hosszú távon rontva az export versenyképességét, s azon keresztül a növekedés dinamikáját. Az elemzők a kormányzat általános monetáris céljaival egyetértenek, a határidők tekintetében azonban sokkal borúlátóbbak. –
