Befizetési pozícióban lévő, 3-8 millió forint alatti árbevételű vállalkozások – ezek lehetnek a nyertesei az áfa-rendszerben jövőre tervezett változásoknak. Az idei gyakorlattól eltérően ugyanis nem kell majd negyedévente áfa-bevallás kitöltésével bajlódniuk, s főleg nem kell a szükséges adót megfizetniük, hanem azt hónapokon keresztül saját vállalkozásukba visszaforgathatják, vagy esetleg még bankban is kamatoztathatják. A visszaigénylők többsége viszont igencsak rosszul jár, hiszen esetükben fordított lesz a helyzet: az állam használhatja pénzüket. Így nem véletlen, hogy Csobánczy Péter, a KPMG adószakértője – aki a pénzügyi tárcánál hosszú éveken keresztül irányította a fogyasztáshoz kapcsolt adókra vonatkozó szabályozást – azt állítja, ezzel csorba esik a jelenleg még méltányosnak tekinthető szabályozáson. Véleménye szerint mindenképpen meg kellene találni az értelmes egyensúlyt a befizetések és a visszaigénylések szimmetrikus szabályai között. “A tervezett változtatások viszont egyértelműen fiskális szagúak, az adóhatóság és különösen a költségvetés szempontjait veszik figyelembe” – hangsúlyozza a szakértő.
MEDDŐ KÍSÉRLETEK. Az elmúlt egy-két évben a büdzsé fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételei rendre meghaladták a tervezettet, az idén viszont változott a helyzet: a költségvetés legnagyobb bevételét jelentő áfa-előirányzat számottevően elmaradt még augusztus végén is az időarányostól. S hogy ebben mennyire játszottak szerepet az ezen adónemben mindig is gyakori visszaélések, nem tudni, a pénzügyi kormányzat mindenesetre ezzel is magyarázza a szigorítási elképzeléseket. Bár az is igaz, hogy a törvényi szabályozás feltételeinek módosításával – eddig legalábbis – nem igazán sikerült megszüntetni a visszaéléseket. Jól mutatja ezt, hogy ugyan az elmúlt néhány évben többször is történtek olyan törvénymódosítások, amelyek az áfa-visszaigénylést nehezítették meg, ennek ellenére mégis szinte évről évre növekszik az az összeg, amelyet az adóhatóság ellenőrzései során jogtalannak talál, s megtagadja a kiutalását. Az első félévben például közel 16 milliárd forint jogtalan visszaigénylést akadályoztak meg, ez másfélszerese az 1998-as első félévinek. Mindezek miatt vetődött fel még a nyáron, hogy az áfa-visszaigénylés teljesítésére az adóhatóság számára jelenleg rendelkezésre álló 30 napos időszakot 70, vagy esetleg 90 napra emeljék. Ráadásul az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalon (APEH), s persze a költségvetésen az segített volna leginkább, ha ezt a rendelkezést év közben, szeptember 30-ig vezetik be, s így már az októberi visszaigénylésekre is alkalmazhatták volna azt. S bár a Simicska Lajos vezette APEH nehezen tudott olyat kérni, amit a miniszterelnök ne teljesített azonnal – még ha a pénzügyi tárca szakértői hevesen ellenezték is -, ezúttal mégis ez történt. Vagyis az idén nem változnak az áfa-visszaigénylés szabályai.
A szigorításokat mégsem ússzák meg az adóalanyok: a kormány eltökélt szándéka ugyanis, hogy a jogtalan visszaigénylések teljesítésének esélyét minimálisra csökkentse. Még azon az áron is, hogy a tervezett lépések a tisztességesen adózókat is kellemetlenül érintik. Ugyanakkor az adóhatóság munkája hatékonyabb lehet: egyrészt a visszaigénylésre jogosító bevételi összeghatár 4 millió forintra emelése miatt csökken a visszaigénylők száma, másrészt a visszaigénylésre rendelkezésre álló határidő 45 napra való növelése következtében a jelenleginél nagyobb kört ellenőrizhet az APEH. Mindez azt jelenti, hogy jövőre az ellenőrzöttségi szint jelentősen javulhat. Nem kizárt, hogy iratbetekintéses revízió keretében a visszaigényléses bevallásoknak akár 40 százalékát is megvizsgálják, míg tavaly még a 20 százalékát sem tudták ellenőrizni.
HOSSZABBÍTÁS. Különösen a kis- és középvállalkozások egy része járhat rosszul, valamint az exportáló, beruházó cégek is kellemetlen helyzetbe kerülhetnek, ha a kormány által a parlamenthez benyújtott módon fogadják el a képviselők az áfa-törvény módosítását. Erre azonban nem sok esély van. A kis- és középcégek megerősítését, támogatását messzemenően szívügyének tekintő legnagyobb kormánypárt, a Fidesz- MPP frakciója ugyanis több módosító indítványt nyújtott be az Országgyűléshez, amelyek enyhítenék a változásokat. “Ugyanakkor a szigorításokra mindenképpen szükség van, mert még ma is sok a visszaélés” – hangsúlyozta kérdésünkre Tállai András, a Fidesz adószakértője, aki szerint a határidő 30-ról 45 napra történő emelése nem okozhat nagyobb finanszírozási problémákat az érintett körben. Különösen nem úgy, hogy a 45 nap a Fidesz-frakció szándékai szerint csak azon cégeket érinti, amelyek 300 ezer forintnál nagyobb összeget igényelnek vissza, az ez alatti tételnél – s a kisebb vállalkozásoknál ez a jellemző – továbbra is 30 nap lesz az ügyintézési idő. Ráadásul keresik a lehetőségét, hogy esetleg még ennél nagyobb összegű visszaigénylésre vonatkozzon csak a 45 nap. A Fidesz-MPP frakció szándékai szerint – a kormány eredeti javaslatával szemben – azokra a teljesítésekre is vonatkozik majd a visszaigénylés, amelyek részteljesítések. Az éves bevallásra kötelezettek között lehetnek olyanok, akik tevékenységük kedvezményes kulcsa miatt visszaigénylési pozícióban lennének, vagy beruházást végeztek, de a kormány javaslata szerint nem tudnák a forgalmi adót visszakapni. Ezért a legnagyobb kormánypárt támogatja majd azt a módosító javaslatot, amely szerint ilyen esetekben az adózó kérhetné az adóhatóságtól, hogy ne évente, hanem negyedévente vagy havonta adózhasson. Ugyancsak enyhíteni kívánják azt a verziót, amely szerint a havi bevallók csak az esetben juthatnának az általuk visszaigényelt összeghez, ha egy évben legalább 3 hónapon keresztül visszaigénylő pozícióban voltak; a Fidesz ezt 2 hónapra csökkentené.
BÍRÁLATOK. Az áfa-rendszerben tervezett változásokat egyébként a koalíciót alkotó két kisebbik kormánypárt is élesen bírálja. Ellenzéki képviselőket is felülmúló kijelentésekre ragadtatták magukat például a kisgazda honatyák, akik szerint a tervezet éppen ellentétes a kormányprogram kis- és középvállalkozások fejlesztését, támogatását célzó ígéreteivel. Az egyik MDF-es képviselő pedig úgy fogalmazott: igen sok pénzhez jutott mostanában az adóhatóság ahhoz, hogy 30 nap alatt is el tudja dönteni a visszaigénylés jogosságát. Hogy végül is milyen szigorítások lesznek jövőre, az október végére kiderül, hiszen akkor szavaznak az adókra, a járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról. Mindenesetre már most érdemes gondolkodni a vállalkozásoknak: milyen visszaigényléseket lehet “előrehozni”, hogy még az idei feltételek alapján döntsön az APEH.
