Gyengülni látszik a gazdasági növekedés egyik legfőbb motorjának számító ág húzóereje: az ipari termelés 1999 első félévében 6,8 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában, ami továbbra is kimagaslónak számít, ám jócskán elmarad a tavalyi hasonló periódusban mért 12,6 százaléktól. A két legfontosabb ok a belföldi értékesítés múlt évben megindult kisebb (3,1 százalékos) növekedésének megtorpanása, valamint az export korábbi kiugróan magas, mintegy 30 százalékos dinamikájának mérséklődése volt.
A lassulás az ipar egyes részeit különböző mértékben érintette. Átlag feletti fejlődést ért el a textíliák készítése, a villamos gép- és műszergyártás, a járműgyártás; átlag alattit a bőrtermék, lábbeligyártás, továbbá a gép- és berendezésgyártás. Ugyanakkor csökkent többek között az élelmiszer, ital és dohánygyártás, a fafeldolgozás, a papírgyártás és kiadói tevékenység, a vegyi alapanyag- és termékgyártás, a gumi és műanyag termékek előállítása.
A visszaeső iparágak viszonylag nagy számát jórészt a belföldi értékesítés csökkenése és a nyugat-európai konjunktúra első félévi lanyhulása okozhatta. Ugyanezen szektorok rendelésállományi adatainak változásai és a világpiac kedvezőbb második félévi konjunktúra-kilátásai az év hátralévő részében némi javulásra adhatnak reményt. Ezt figyelembe véve valószínű, hogy az ipari termelés növekedési üteme 1999-ben 8,0-9,0 százalék körül lesz.
Az építőipar féléves teljesítménye hozzávetőleg 5 százalékkal nőtt, szemben az 1998-ban mért 13 százalékkal. Az év második felében – a rendelések növekedése és például az árvízkárok helyreállítását célzó munkák következtében – az építési-szerelési volumen gyors emelkedésére lehet számítani; az év egészében az építőipar 6,5-7,5 százalékos bővülése prognosztizálható. –
