Egyelőre csak nagy vonalakban kidolgozott, de kétségkívül ambiciózusnak tetsző terv elfogadásával zárult a világ mintegy 40 országa vezetőinek Balkán-konferenciája. A Szarajevóban aláírt stabilitási paktum nem csupán általánosságban foglal állást a térség békés és demokratikus újjáépítése mellett, hanem konkrét segítséget is ígér a háborúk sújtotta régiónak.
A paktumnak a gazdasági fejlesztéssel és együttműködéssel foglalkozó része – az egész szöveg leghosszabb fejezete – elsődlegesnek nevezi, hogy az érintett országok mielőbb javítsák gazdasági kapcsolataikat az Európai Unióval, és kapcsolódjanak be a globális kereskedelmi rendszerbe, ideértve a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való belépést is.
A szarajevói konferenciára a térség országai közül egyedül Jugoszlávia vezetőit nem hívták meg, és a résztvevők ismételten világossá tették, hogy amíg a Milosevics-rezsim fennáll, az ország nem részesülhet a rekonstrukciós és gazdaságfejlesztési támogatásokból (Jugoszláviáról szóló írásunkat lásd a 25. oldalon).
Az értekezletre a legkonkrétabb ajánlatokkal Bill Clinton amerikai elnök érkezett, aki összesen közel 700 millió dollárnyi segítséget kínált a térség nyolc államának (köztük Romániának és Bulgáriának). A csomag nagyobbik részét a külföldi befektetéseket koordináló félhivatalos washingtoni intézmény, az Overseas Private Investment Corporation (OPIC) által létrehozandó beruházási alapok és hitelkeretek teszik ki, amelyek kapcsán természetesen az amerikai cégek szerepvállalásán van a fő hangsúly. Ezenkívül az Egyesült Államok egyéb pénzügyi és technikai segítséget is ad a gazdasági reformokhoz és a magánszektor erősítéséhez, végül lehetővé teszi, hogy az érintett országok öt éven keresztül kedvező vámfeltételekkel exportáljanak az amerikai piacra.
A tanácskozást megelőzően már Brüsszelben sor került egy donorkonferenciára, ahol a több mint száz résztvevő ország, illetve nemzetközi pénzintézet összesen 2,1 milliárd dollárt ajánlott fel a koszovói újjáépítés finanszírozására. Az összeg magában foglalja a korábbi ígéretek egy részét is, s pontos kimutatások hiányában egyelőre nem tudni, hogy a 2,1 milliárdból mennyi is valójában az új forrás. –
