Torvalds nagy trükkje az volt, hogy szabaidon terjesztette a program forráskódját és magát a programot is (az első verziót még egyetemista korában, 1991-ben Helsinkiben, a nagy gépeken futó UNIX-rendszereket alapul vevő, Intel 386-os számítógépre írta). A programba az informatika iránt rajongók azután kedvükre belenyúlhattak, amitől az csak jobb lett, az Internet terjedésének köszönhetően pedig gyorsan ismertté vált. Ma már egyre több cég ad ki saját Linux verziót, amelyek csak a telepítési és beállítási funkciók terén különböznek. Ezek nemcsak az operációs rendszert tartalmazzák, hanem teljes office (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő), kommunikációs és programfejlesztői alkalmazásokat, valamint a részletes dokumentációt is. A bolti áruk nem haladja meg a 10-20 ezer forintot, ugyanakkor ingyenesen is le lehet őket tölteni az Internetről, ebben az esetben azonban nem kapunk hozzá leírást, és néhány, úgynevezett fizetős program is hiányozni fog belőle.
MINDEN TÍPUSRA. A Linux ma már minden típusú számítógépet, és szinte bármilyen hardvert tud kezelni. Kezdetben hálózati szervereken használták, de mára nagyon sok otthoni felhasználó cserélte le a (többnyire illegálisan használt) Windows alapú rendszerét Linuxra. Ezt a tendenciát erősíti az is, hogy a Business Software Alliance (BSA) egyre szigorúbban lép fel a kalózszoftverek használói ellen. Mivel a Linux otthoni használata esetén még az irodai alkalmazások is ingyenesek, nem kell attól tartani, hogy rács mögé kerülünk.
A különböző verziók kiadóinak száma napról napra növekszik. Ezek közül az amerikai Red Hat és a Debian, valamint a német S.u.S.E a legismertebb. A Linux jelentőségét mutatja, hogy az idén több nagy cég milliókat fektetett ezekbe a vállalkozásokba. A sort az Intel, a Netscape és az Oracle kezdte, akik részt vásároltak a Red Hatben. Később tulajdonos lett a számítógépek értékesítési listáját vezető Compaq, az IBM és a hálózati alkalmazásairól ismert Novell is. Majd a Hewlett-Packard jelentette be, hogy csatlakozik a Linuxot támogató hardvergyártókhoz, s a hét minden napján 24 órában nyújt támogatást az ezt használó ügyfeleinek. A legtöbb Interneten keresztül eladott számítógéppel büszkélkedő Dell sem maradhatott ki a sorból, így konfigurációit már ilyen operációs rendszerrel is kínálja. A VA Linux Systems számítógépgyártó cég pedig 25 millió dollárt kapott – többek között a nagy teljesítményű gépeiről ismert Silicon Graphics Inc.-től és a processzorairól híres Inteltől – ugyancsak Linux-fejlesztésekre. A CorelDraw és a Word Perfect Office programok linuxos változatát is készítik, sőt a Corel cég hamarosan saját Linux-disztribúciót dob piacra. Ezekből is látható, hogy ez az új operációs rendszer nagy jövő előtt áll, és megfelelő alternatívát tud nyújtani a mai windowsos világban.
A konkurens előretörését a Microsoft nem nézi jó szemmel, egyes hírek szerint a cég már külön csapatot állított fel a Linux vizsgálatára. Bill Gates nemcsak a szerverek piacán lát veszélyt, hanem az egyszerűbb PC-k körében is, mivel sorra jönnek ki olyan linuxos megoldások, amelyek a Windowsnál egyszerűbben telepíthetők, ráadásul otthonra teljesen ingyenesek. Veszélyt jelenthet számára az is, hogy a Linux-felhasználók már attól sem riadnak vissza, hogy az általuk megvásárolt számítógépekre előre telepített Windows 98 árát visszakérjék. Ezzel a céljuk az, hogy a számítógép-összeszerelők ne csak Windows operációs rendszerrel árusítsák termékeiket.
TŐZSDETERVEK. Több Linuxot kiadó társaság is elérkezettnek látta az időt, hogy megjelenjen a tőzsdén. Legelőször a Red Hat jelentette be, hogy részvényeit bevezetik a New York-i börzére és hasonló tervei vannak a S.u.S.E-nak is.
Mint Czakó Krisztiántól, a Pilátus-Comp Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, Magyarországon is egyre nagyobb az igény a linuxos rendszerek iránt. Egy iroda programokkal való ellátása gépenként mindössze nettó 30 ezer forintba kerül, mivel csak az office programokért kell fizetni. (Összehasonlításképpen egy Windows 98 ára körülbelül nettó 47 ezer forint, a professzionális MS Office 97 pedig 137 ezret kóstál.) Már az sem jelent gondot, ha a felhasználó nem tud angolul, mivel a Pilátus-Comp a MorphoLogic céggel együttműködve az Applixware office programcsomagot magyarította, s magyar nyelvű helyesírás-ellenőrzővel együtt forgalmazza. A Linux operációs rendszer választása melletti egyik fő érv az ár, ezért érthető, hogy az államigazgatás területén, vagy épp a bíróságokon mindinkább elterjed a használata. Linuxot használ a Sulinet programban részt vevő iskolák nagy része is, mivel így a szoftverekért nem kellett külön fizetniük.
A Linux jele egy pingvin. Linus Torvalds a választást így indokolta: “Lehet mérgesen nézni egy ilyen aranyos kis pingvinre?”
