Éppen jókor jött a meglehetősen hézagos költségvetés számára az amerikai-brit AirTouch-Vodafone és a német RWE Telliance által felajánlott koncessziós ösz-szeg. Egyebek között emiatt is sikeresnek ítélte a kormány a DCS pályázatot. Az összeg a közép- és kelet-európai régióban kétségkívül rekordnak számít. Szintén sikerként lehet elkönyvelni: a külföldiek zokszó nélkül egyeztek bele, hogy a megalakuló új szolgáltatóban összesen legalább 25 százaléknyi tulajdonrészhez kell jutnia két magyar társaságnak, az Antenna Hungáriának (AH) és a Magyar Postának. A pályázaton nyertes konzorcium emellett vállalta azt is, hogy a magyar részt helyből 5 százalékkal növeli. Ezt a jogot tárgyalássorozat után a műsorszóró nyerte el, így 20 százaléka lesz az új szolgáltatóban a Posta 10 százalékával szemben.
KÉSZPÉNZZEL. A növekvő tulajdonrész egyben azt is jelenti, hogy az AH Rt.-nek nagyobb terhet kell átvállalnia a beruházásokból, s mint utóbb kiderült, a koncessziós díjból is. A minap befejeződött tárgyalások értelmében ugyanis az augusztus 23-án megalakuló harmadik digitális mobilszolgáltatóba minden egyes érdekelt fél készpénzzel száll be. Az új cég alaptőkéjét egyelőre senki sem árulta el, vélhetően erről még folyik az egyeztetés. Sziráki Péter, a Magyar Posta távközlési igazgatója korábban azt mondta: számításai szerint 40-50 milliárd forint alaptőkével kell majd rendelkeznie az új társaságnak. A beruházások nagysága ezt kívánná meg. A 48,5 milliárd forint felét a külföldiek a pályázati kiírásnak megfelelően már be is fizették.
A koncessziós díjról a múlt héten pattant ki a vita. A nyugati sajtóban megszellőztették, hogy a külföldi befektetők jó néven vennék, ha a magyar cégek is beszállnának a 48,5 milliárd forint törlesztésébe.
Bár nyíltan eddig senki sem mondta ki, hallgatólagosan minden illetékes elismerte: a honi cégekre a vártnál nagyobb teher hárul. Optimális esetben a két hazai társaságnak (koncessziós díj és alaptőke teljesítéseként) valamivel kevesebb mint 30 milliárd forintot kell kifizetnie. Ha csak a koncessziós díjat vesszük alapul, a két cégnek összesen 14,5 milliárddal kell beszállnia.
Az államnak az ügyletből származó tényleges bevétele tehát nem nettó 48,5, hanem “csupán” 34 milliárd forint. Bölcskei Imre, a közlekedési tárca helyettes államtitkára elmondta, a díjból való részvállalás állami befektetésként is felfogható, amely a későbbiekben busásan megtérülhet. A tárca bevétele így is, úgy is 48,5 milliárd forint lesz. Hogy ezt milyen arányban fizetik be az új szolgáltató tulajdonosai, az már az ő ügyük. Az államtitkár e véleménye ismeretében érthető a szaktárca taktikája, miszerint hagyta, hogy a köztudatba 48,5 milliárd forintnyi koncessziós díj plántálódjék.
A honi cégek nagyobb szerepvállalása új kérdést vet fel: miből finanszírozzák az üzletet? A Posta helyzete ebből a szempontból egyszerűbb, hiszen elegendő tőkéje van ahhoz, hogy a rá jutó 10 százaléknyi részt kifizesse. De miből futja erre az AH Rt.-nek? A műsorszóró a következő egy évben mindössze 6,5 milliárd forint tőkeinjekcióra számíthat.
A műsorszóró tulajdonosa, az állami vagyonkezelő az idén 3 milliárd forintot szán a cégnek, s jövőre ugyanennyivel emeli a tőkéjét (az AH Rt.-ről írásunkat lásd a 33. oldalon). Minthogy e társaságnak körülbelül 20 milliárd forinttal kellene beszállnia, két megoldás körvonalazódik. Vagy az ÁPV Rt. lesz kénytelen több pénzt juttatni a cégnek, vagy banki kölcsönből kell fedeznie a kiadásokat. Ez utóbbi akár a műsorszóró eladósodásához is vezethet, ami önmagában nem jelentene nagy problémát, hiszen a távközlési ágazatban majdhogynem csak eladósodott vállalatok működnek, ám az AH Rt. jegyzett tőkéje a távközlésiekhez képest kicsiny, jelenleg mindössze 11,2 milliárd forint, ami a későbbiekben is csak 3 milliárddal gyarapodhat. A műsorszórónak tehát szakcégként magának is mindenképpen részt kellene vállalnia az új mobiltársaság hálózati szolgáltatásában, mert ebből a tevékenységéből már a kezdetektől bevételhez juthat.
KI SZOLGÁLHAT. Az pedig minden bizonnyal politikai döntést is igényel majd, hogy az Antenna Hungária kaphassa meg a hálózati szolgáltatás jogát – csökkentve ezzel az állam kiadási kötelezettségeit -, ne pedig az RWE Telliance, amely nyilvánvalóan szeretné helyzetbe hozni magyarországi távközlési társaságát, a Novacomot.
Tőzsdei szakértők sem tudják, miből fedezi majd a költségeket az AH Rt., ám bíznak a társaság vezetésében. László Géza, a műsorszóró elnök-vezérigazgatója szerint a középtávon befolyó 6,5 milliárd forint tőkejuttatás egyelőre elegendő lesz. Ám az ügy ezzel még nincs lezárva: az Antenna Hungária tőkeéhsége nem csillapodik, a cég továbbra sem tett le arról, hogy a későbbiekben növelje részesedését az új DCS mobiltársaságban. Következő lépésként a 25 százaléknyi tulajdoni hányad elérését tűzték ki célul.
