Emlékeznek még a rántott szeletre? Petrezselymes főtt burgonyával, ecetes céklával? Az ünnepi rántott húsra. Rántott hús az üzemi konyhán november 7-ére, április 4-ére, karácsonyra és a vállalatvezető születésnapi jubileumára. Rántott szelet érettségi bankettre. Új- vagy óburgonyával nyugdíjasok búcsúztatására. Rántott szelet minden kiemelkedő alkalomra. Pártállami rántott hús. Nemzeti rántott szelet. Az ünnepi fogás koronája. A kimeríthetetlen kulináris képzeletszegénység félig dermedt szobra: kerámiatányéron panírozott disznóhús bő zsírban úsztatva, ázott krumplival. Bővítménye volt borivó versenyen, vadászlakomán a súlyos pincepörkölt férfias és férfiak által elkészíthető marcona kínálatával. Az ősi és gazdag magyar konyha összeszűkült kínálataival. Az elmúlt évtizedeket nevezhetjük a hazai konyhaművészet minimal artjának.
Kételkedni szoktunk a rendszerváltásban, retorikusan kételkedni. Ha azonban megvizsgáljuk a tényeket, örömteli változásokat könyvelhetünk el.
Kitágult az ízhatár. Mondhatni: határtalanná lettek az asztal örömei. Ehetünk útlevél nélkül. Körbeehetjük a nagyvilágot. Szájjal, nyelvvel, ízlelőszemölccsel megtapasztalhatjuk, mit kínálnak más nemzetek étkezési szokásai. Főzhetünk odahaza is nemzetközileg. Megvásárolható majd’ minden fűszerszám, ételízesítő, főzni-sütni való nyersanyag. Vad-hal-madár. És nemzetközivé lett az asztal öröme. Ehetünk kínait, japánt, koreait, cseh knédlit, orosz pirogot és kaviárral töltött palacsintát.
A Szépvölgyi úton mediterrán étterem kínálkozik. Rezi György a tulajdonosa, aki látókörünkbe a Merlin Színház vegetáriánus kantinjának vezetőjeként került be. Majd egy Csengery utcai szenespincében görög éttermet működtetett sikerrel. Megszedte magát tapasztalatokkal. Egy korábban családi házban felütötte mediterrán tanyáját.
Casa Mediterranea.
Műfordító ház. Értem ezen, hogy magyar műfordításban a mediterrán tengerparti népek szakácsművészetét nyújtják. Andalúz Gazpacho-fordítással nyílik az ételsor. Már elhagyta a honi zöldségleves állapotát és nagy léptekkel halad Európa tengermelléki nációinak asztalai felé. A saláták zaklatottabbak, sokrétűbbek az elmúlt fél évszázad pártállami zöldségeinél: ecettől fuldokló fejessalátáknál és az obligát csalamádénál. Tabbouleh (tört búzasaláta), fattush (sült pita darabokkal házasított arab saláta), saksuta (sült padlizsán és paprika joghurt öntettel), mzoura (csípős répasaláta), tzadziki (fokhagymás-uborkás-kapros joghurt). Hosszan idézhetnénk a nyers, sült, főtt, habart salátaváltozatokat. Helyes szótárral menni a Szépvölgyi útra. Vagy útikönyvvel. Ezek eligazítanak. Kilic baligi izgarasi: kardhal. Psari se ambelofilia: hal szőlőlevélben. A Pesce alla griglia in salsa verde majdnem érthető. Ez hal zöldmártásban. Trotte al frantoio: pisztráng. (Nem merek mérget nyelni, hogy helyesen írta az étlap.) De nem étlapkritika a föladat. Nem az vizsgálandó, helyesen fordították-e le a menüt, hanem, hogy Babits Mihály Isteni színjátékának színvonalán fordít a konyha idegen ízeket magyarra, vagy a műfordítás megreked Szász Károly Dante-fordításánál. –
– Környezet: mintha beázott volna a fal
– Előételek: 3300 forintig
– Főételek: 3000 forintig
