Fennállásának legkínosabb esztendei közé sorolhatja a japán bankszektor a márciusban zárult üzleti évet. A 17 legnagyobb pénzintézet együttesen 10 ezer milliárd jent meghaladó összeget volt kénytelen leírni a korábbi években felhalmozódott rossz kinnlevőségek után, ami súlyos veszteségekhez vezetett az éves mérlegekben. A sorból egyedül az ország legnagyobb bankja, a Bank of Tokyo Mitsubishi (BTM) lóg ki, amely a 843 milliárd jenes leírás ellenére is nyereséges tudott maradni, igaz, csak a különleges tételek beszámításával. Ez azért is érdekes, mert a BTM az egyetlen bank, amely tavaly nem tartott igényt a szektor szanálása érdekében létrehozott állami alap forrásaira.
Ezer milliárd jennél nagyobb veszteséget könyvelt el kinnlevőségei után a Sumitomo, a Sakura és a Sanwa, mérlegük ennek következtében a fenti sorrendben 187, 754, illetve 653 milliárd jenes adózás előtti mínuszt mutatott ki. A többi nagybanknál 300 és 700 milliárd jen közötti volt a leírás összege, s esetükben nagyjából ezzel megegyező veszteségük mértéke is.
A behajthatatlan kinnlevőségek leírása igazán az 1997/98-as pénzügyi évben indult be, amikor a szektor – több bankcsőd közepette – végképp kritikus helyzetbe került. A bankok akkor a tavalyihoz hasonló, szintén 10 ezer milliárd jent meghaladó mértékben írták át veszteséggé reménytelen követeléseiket. A bajokat csak tetézte, hogy az egymást követő kormányok hosszú ideig képtelenek voltak megfelelő jogszabályi és pénzügyi feltételeket teremteni a gondok orvoslásához. Tavaly azután végre életbe lépett az új banktörvény, amely a korábbinál jóval szigorúbban a szabályozta a bankok kötelezettségeit a rossz hitelek nyilvánosságra hozatalát illetően. A leírásokat eszközlő pénzintézeteknek az állam egyszersmind részleges kompenzációt biztosított; az e célra elkülönített keretből 7460 milliárd jent injektáltak a szektorba.
Elemzők attól tartanak, hogy további mintegy 10 milliárd jenre rúghat a még rendezetlen sorsú rosszhitel-állomány. –
