Valószínűleg a létező legbonyolultabb részvénykibocsátási tranzakciót csináltuk végig – állapítja meg utólag Szalóczy Zsolt, a Synergon vezérigazgatója. A cég tőzsdei parkettra lépése több szempontból is unikumnak tekinthető: a honi informatikai cégek sorában ez az első, amelyik a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) került, továbbá a befektetők ezen ügylet során adhatták le először jegyzéseiket az Interneten is. Az egy hónappal ezelőtti részvénykibocsátáskor (külföldön egyaránt) nyilvános és zártkörű jegyzésre is sor került (ez utóbbira itthon és az Egyesült Államokat is beleértve), s a BÉT-en való megjelenéssel egyidejűleg a londoni elektronikus kereskedésben, a SEAQ-on is jegyezni kezdték a legnagyobb magyar rendszerintegrátor részvényeit. A kétéves felkészülésben oroszlánrész jutott a 36 éves vezérigazgatónak, a háromfős menedzsment korban középső tagjának.
A jegyzés néhány napja alatt 10,8 milliárd forint értékben keltek el az értékpapírok, 2700 forintos árfolyamon. A számokon túl azonban a tőzsdére való kilépés a cégnek a bizalmi tőke kovácsolása okán, az iparág számára pedig a versenykihívás miatt jelentős.
Szalóczy Zsolt karrierjének egyik alapköve az 1990-es év, amikor a fizikus végzettségű, ipari alkalmazások iránt érdeklődő fiatalember megalakította az Optotrans Kft.-t, hogy megvalósítsa a fényvezetős kábelek hálózatokba építését. Erre korábbi munkahelyén, a Posta Kísérleti Intézetben nem nyílott lehetősége, hiszen ott még a koaxiális kábeleket ünnepelték. A cég 1996-ban a maga területén piacvezetőnek számított, mégis, a kiváló üzleti érzékkel megáldott cégvezető csalókának találta a sikert, mondván: ha megmaradnak a korábbi szűk területen, akkor idővel legfeljebb alvállalkozók lehetnek a nagy projektekben.
A rendszerintegráció mutatkozott annak a piaci területnek, ahol a cég legnagyobb erénye, a kiváló szaktudás kamatoztathatónak ígérkezett, így hát ebbe vágtak bele.
KORAI FÚZIÓ. Egy évvel később megkezdődtek a tárgyalások az informatika egyik vezető honi cégével, a Rolitronnal. A két társaság fúziójából 1997 végére létre is jött a mára 650 főt foglalkoztató, piaci részesedését és tőkeerejét tekintve legnagyobb hazai rendszerintegrátor cég. A nagy ügyfelekre, és komplex megbízásokra utazó vállalkozás hamar pénzügyi befektetőket keresett magának, így szállt be még a megalakulás évében az Advent International és az Equinox.
Az addig 270 millió forintos jegyzett tőkéjű cég másfél év alatt 8 millió dollárral gazdagodott a kockázati tőkések révén, s az üzletek megkötésekor már nyilvánvaló volt, hogy cél a tőzsdére jutás. A külföldi tulajdonosok miatt megkezdődött a pénzügyi átláthatóság megvalósítása, a hatékonyság növelése érdekében pedig kisebb, egy-egy szegmensen erősnek számító cégek megvásárlása, s nem utolsósorban a szervezet átalakítása.
Az 1997-es és 1998-as év a Synergonnál a befelé fordulás, a mátrix szervezet kiépítésének időszaka volt. (Eközben azért a tavalyi adózott eredmény az előző évi háromszorosára, több mint 600 millió forintra nőtt.) A mátrixszervezet segíti a csapatmunkát, mégpedig azáltal, hogy a feladatok függvényében változik a csoport összetétele és a főnök is, ezért a kényelmes, passzív háttérbe húzódásra nincs lehetőség.
Az informatika stratégiai fontosságot nyer a cégek életében, hiszen a bevétel szempontjából fontos üzleti tevékenységek elképzelhetetlenek számítógépes infrastruktúra és alkalmazások nélkül. Ez új helyzetbe hozza a cégvezetőket és az informatikai vállalkozásokat egyaránt. Míg korábban egy-egy informatikai részterületre kerestek specialistát (akinek kiválasztásában a piacot jobban ismerő informatikusoké volt a döntő szó), addig ma már komplex üzleti problémával állnak elő, s ráadásul nem is a számítástechnikához értők, hanem a saját piacukat és a pénzügyeket ismerő, de az informatikai területet nem ismerő vállalatvezetők. Szalóczy szerint ez a jelenség az, aminek talaján a Synergon a szükségből erényt kovácsolhat a tőzsdén való megjelenéssel. A döntéshozók számára ugyanis a legnagyobb referenciát a márka jelenti, hiszen csak abba “kapaszkodva” hiszik el előre egy cégnek, hogy a megrendelő üzleti problémáját informatikai szempontból határidőre és felelősséggel megoldja, méghozzá a megállapodott összegből.
A nagynevű multik előnye, hogy amikor leülnek tárgyalni a megrendelőkkel, akkor nekik nem teszik fel azt a kérdést: “Ki vagy?”. A magyar cégekkel kapcsolatban ráadásul még a szokásosnál is erőteljesebb a szkepticizmus. “A tőzsdére lépéssel azt akartuk bizonyítani, hogy van magyar alternatíva; ha azt látják, hogy a pénzügyi világ bízik bennünk, akkor már gyerekjáték a szakmai hitelünket, a referenciáinkat eladni” – mondja a vezérigazgató. A Synergon ezzel nagyot lendített a magyar informatika szekerén, kihívást intézve a piac többi szereplőjéhez. Minden bizonnyal már hónapokon belül nőni fognak a zártkörű befektetések, bár Szalóczy szerint egy éven belül nem várható egyik versenytárs tőzsdei megjelenése sem.
TOVÁBBI AKVIZÍCIÓK. A részvénykibocsátás azonban nem csak bizalmi, hanem pénzügyi tőkét is hozott a vállalkozásnak, s azt arra akarják fordítani, hogy minél nagyobb ügyfelek minél bonyolultabb beruházásaira készüljenek fel. A területi bővülés mellett, a kínálati paletta további szélesítése is szerepel a tervek között, s ebből egyértelműen következik, hogy további akvizíciókra lehet számítani.
Szinte még szűz terület a hazai informatikai piacon az outsourcing, magyarul az erőforrás-kihelyezés. Az informatikai beruházási igény növekedése lassan ráébreszti a vállalkozásokat arra, hogy nem elég kiépíteni, hanem működtetni és pénzügyileg is kezelni kell az elkészült infrastruktúrát, ennek pedig leggazdaságosabb módja az outsourcing. “Ugyanakkor azt is érzékeljük – mondja a tervekről szólva Szalóczy -, hogy nem csupán a kereslet hiánya miatt szegényes ez a piac, hanem ennek fordítottja is igaz: arra számítunk, hogy a kínálat is gerjeszthet keresletet.” –
