Gazdaság

HONLAPOK RANGSORA – Online jelenlét

Az e-biznisz fejlődésének meghatározására nemcsak a bevételek alkalmasak; az elektronikus jelenlét minőségét tekintve immár Európáé a vezető szerep. A digitális technológia új királya, Japán a web-oldalai tekintetében messze elmaradt az élmezőnytől.

Talán a világ első elektronikus kereskedelmi auditját készítette el a Novell megbízásából a London School of Economics and Political Science (LSE). A felmérés során nyolc iparági szektor 120 webhelyét keresték fel, mégpedig a szektor bevétel alapján számított 15 legnagyobb vállalkozását vonva be a vizsgálódásba. A cégek többsége szerepel a Fortune 500-as listáján. A felmérés jelentősége, hogy nem az elektronikus kereskedelemből szerzett bevétel figyelembevételével rangsorolja a cégeket, hanem a honlap “felhasználóbarátsága” és a nyújtott szolgáltatások színvonala alapján (lásd külön írásunkat a 38. oldalon). Az első tíz helyezettből hat európai cég, mi több az első három helyen is földrészünk képviselői végeztek: a Lufthansa, a Tesco és a British Telecom (lásd a táblázatot).

“Amikor a Lufthansa 1995-ben megkezdte online szolgáltatását, szó szerint nekünk kellett összetrombitálnunk a vállalaton belül az érdeklődést” – emlékszik vissza a website-ok legszínvonalasabbját kialakító német Lufthansa informatikai igazgatója. Ma a belső vélemény az, hogy az Internet igen fontos része a cég komplex üzleti stratégiájának. Az online üzlet a vásárlói kapcsolatok pontosabb szabályozását teszi lehetővé, hiszen első kézből származnak azok az ismeretek, hogy mit is kíván a vásárló. A honlapnak csak egyik erénye, hogy jó ránézni, emellett számos olyan szolgáltatás érhető el általa, amely az utazni vágyók helyzetét könnyíti. Öt egyszerű lépésben lehet jegyet foglalni, vagy a kedvezményes áron kínált jegyekre “lecsapni”. A látogató kiépítheti a saját utazásszervezőjét, de emellett barangolhat is városról városra, vásárolhat a “duty-free” üzletben, és megismerkedhet a cég történetével, pénzügyi adataival. Ezen túl egy fotóalbum is színesíti a honlapot, s ráadásul a Lufthansa egyéb kirendeltségei is elérhetők a website-ról.

A vizsgált 120 cég közül mindössze háromnak nem volt honlapja; meglepő módon mindhárom vállalat japán. A szigetország cégei egyébként nem túl erősek a web-lapok kivitelezésében. Noha a nemzetek közül a második legnagyobb jelenléte Japánnak van a felmérésben, cégei mind a rangsor végén kullognak, az első harminc helyezett közé mindössze kettőt – a Japan Airlines-t és a Toshibát – jutatta a felkelő nap országa. A honlapok 46 százalékán lehet a megrendeléseket elektronikus úton leadni, 36,5 százalékuknál pedig lehet ily módon fizetni is. Annak ellenére, hogy az e-kereskedelem ma már kikerülhetetlen, csupán a cégek 11 százaléka kínál kifejezetten a web-látogatóinak árkedvezményt.

Noha az online viszonteladókról többet hallani, a cyberpiacok éllovasai az utazási, szállítmányozási, és szórakoztatási médiacégek. Elektronikus kereskedelem alig létezik az autóiparban és a gyógyszeriparban.

Az online identitás, a “digitális perszóna” fogalmak elterjedése az Internet térnyerését jelzik; arra utalnak (számos cég reklámszlogenjeivel együtt), hogy ennek a világnak a szereplői csak itt jellemző arculattal bírnak. A Novell becslése szerint tavaly 200 millió online-profilt lehetett megszámolni az Interneten, ez a szám négy év múlva eléri a 750 milliót. A sokféle jelszó, a csatlakozási lehetőséget biztosító újabbnál újabb eszközök (mint például a mobiltelefon vagy a webTV) hihetetlen káoszt fognak okozni mind az üzleti életben, mind pedig az egyéni eligazodásban.

A cégek elsősorban magukat akarják megjeleníteni a neten; erre vall, hogy nagyobb figyelmet szentelnek a céginformációknak, mint például a termékleírásoknak. A különböző szempontok közül – nem éppen meglepő módon – a konkrét vásárlással kapcsolatos lehetőségek, a rendelés és a számlázás a legkevésbé kidolgozott. Erre részint a bizalomhiány, részint pedig az egyébként meglévő biztonságos technológiákhoz való hozzáférés nehézsége adhat magyarázatot. –

Ajánlott videó

Olvasói sztorik