A piac és a mozilátogatási szokások átalakulása leginkább a hagyományos, kereskedelmi mozikat viselte meg, ezek a multiplexek 1,8 milliárd forintos forgalmával szemben mindössze 731 millió forintos bevételt értek el a transzformáció első évében, 1997-ben. S az még csak a kezdet volt: a prognózisok szerint az újabb és újabb multiplexek megnyíltával a nézők még inkább cserbenhagyják majd régi kedvenceiket. A Budapest Film Rt. már tavalyelőtt megállapította a fővárosi közgyűlés kulturális bizottsága számára készített elemzésben, hogy az akkori 33 pesti moziból tucatnyinak úgyszólván elkerülhetetlen a bezárása. S lőn. Tavaly patinás műintézmények sora húzta le a redőnyt: az Alkotmány, a Bástya, a Bartók, a Broadway, a Lux, s immár zenés, táncos szórakozóhelyként működik a valaha volt Royal szálló épületében helyet kapó Apolló – az egykorvolt Vörös Csillag – is. Hogy mi lesz a most bezárt mozik sorsa, az előre sejthető, ha megnézzük, mi történt a korábban becsukott vetítőhelyekkel. Az 1990 óta bezárt mozik közül a pesterzsébeti Tátra helyén most zenés szórakozóhely, a Budafokén OTP-fiók, a Csillagén étterem, a Csokonaién festéküzlet, az Éváén áruház működik. A Fórum jelenleg épül át üzletházzá, a Gorkij – egzotikum! – most éppen imateremként, a Fény patikaként, a Széchenyi raktárként szolgál, a Tiszát úgyszintén áruházzá alakították át, a Zuglóban egy stúdió rendezkedett be, míg számos társuk éppen gazdára vár. Ám a felsoroltak alapján valószínűsíthető, hogy vetítőterem már soha nem lesz belőlük. Mi több, egyes prognózisok szerint hamarosan hasonló sorsra jut az Átrium, a Kőbánya (jelenleg itt található a legnagyobb, 729 székes terem – kár hogy csak egy van belőle), a Metró és az Uránia is. Azaz a multiplexek hamarosan teljesen megszabadulnak az eddig sem igazán veszélyes konkurenciától.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
