– Ön, a Duna TV gazdasági alelnökeként rendezett gazdálkodási viszonyokat teremtett a másik közszolgálati televízióban. Az azonban kisebb feladat volt, mint a mostani.
– A Duna TV tavaly 6 milliárd forintos éves költségvetéssel, 450 alkalmazottal dolgozott, míg az MTV 27 milliárd forintos büdzsével és 2600 alkalmazottal. Egyébként 1995-ben még a Duna TV is veszteséget termelt, 320 millió forintot, a következő évben azonban már 380 milliós nyereségre tettünk szert, 1997-ben pedig 420 millióra. A múlt évre viszont 345 milliós veszteséget terveztünk, a meglévő tartalékok ugyanis ezt lehetővé tették, s egy közszolgálati televíziónak nem feladata, hogy profitot hozzon. A likviditás jó volt, s arra is vigyáztunk, hogy ne legyen vagyonvesztés. Takarékoskodtunk a költségekkel, a létszámmal, az eszközökkel, elkerültük a felesleges beruházásokat. Tény, hogy ott könnyebb volt a dolgom, a túlzott növekedést kellett meggátolnom, míg az MTV-ben éppen az ellenkezője a feladat: a túlfejlett szervezetet vissza kell faragni arra a szintre, hogy a konszolidált gazdálkodás hosszú távra megteremthető legyen.
– A legutóbbi tévéelnöki pályázaton Ön is indult. Mit tartalmazott a pályázata?
– Azt, hogy először is meg kell határozni, milyen műsort adjon az MTV. Ha ezt tudjuk, már meg lehet mondani, milyen szervezetre, mennyi emberre, milyen technikára és mennyi pénzre van szükség. Szerintem az MTV-nek valódi közszolgálati műsort kell sugároznia, amihez hozzátartozik, hogy minden réteget kiszolgáljon. A kereskedelmi televíziók számára nem léteznek rosszul kereső, vagy 18 évesnél fiatalabb és 49 évesnél idősebb emberek. Gyerekeknek csak azért sugároznak műsort, hogy fogyasztóvá neveljék őket. Vagyis két reklám között olyan műsort adnak, hogy a megfelelő célcsoport megnézze a reklámokat is. A közszolgálati televízióknak pedig minél több olyan információval kell ellátniuk a nézőket, hogy ez segítse őket a mindennapi életvitelben, a világban való tájékozódásban. Ebbe a kultúra, a szórakoztatás is beletartozik.
– Ehhez a feladathoz – mint már a sajtóban megjelent – Ön szerint a mostani 2600-nál ezerrel kevesebb alkalmazott is elég.
– Fontos kérdés, hogy honnan kell ezer embert elküldeni. Meggondolandó például, hogy az MTV korábban évi 80-100 tévéjátékot is előállított, erre azonban már nincs pénze, mégis változatlan formában megvannak az erre kiépített egységek. Ennél konkrétabb példát azonban nem szeretnék mondani.
– És mi lesz a gépjárműteleppel, amelyen benzinkút is működik?
– Én is majdnem hanyatt estem, amikor megtudtam, hogy az MTV benzinkutast is foglalkoztat. Hasonló egység még több is van, mert ez a szervezet teljes önellátásra rendezkedett be. Technikai megújításra is szükség lesz. Ez a ház és a benne lévő technika emészti az embert és a pénzt.
– A megújításhoz azonban szintén pénz kell. Honnan veszi? Korábban az mondta, hogy növelni szeretné a bevételeket. Hogyan? Megpróbál nagyobb állami támogatást szerezni? S valóban elad telkeket?
– Meg akarom valósítani a vagyongazdálkodást is. Szerintem a jelenlegi 42 ingatlan közül 41 felesleges, csak a Bojtár utcai gyártóbázist kell megtartani. Nagyobb költségvetési támogatást nem tudok szerezni, mert a médiatörvény nem ad lehetőséget a mindenkori kormánynak arra, hogy közvetlen segítséget nyújtson a közszolgálati médiának. A saját lehetőségeinket kell kihasználni. Szeretném elérni, hogy az MTV ismét vonzó legyen a nézőknek és a hirdetőknek. Erős marketing- és PR-munkát akarunk folytatni, remélem, ezt a külvilág hamarosan megtapasztalja.
– Ahhoz, hogy az MTV vonzó legyen, jobb műsorokra, s ehhez ismét csak pénzre van szükség.
– A meglévő pénz felhasználásával is lehet jobb műsorokat készíteni. Több vásárolt és kevesebb saját gyártású, de jobb és szebb műsort szeretnénk sugározni. Saját gyártás alatt mind a belső, mind a külső gyártást értem; a külső gyártásra vonatkozó szerződéseket felül fogom vizsgálni.
– Ezek azok, amelyeken hírek szerint sokan meggazdagodtak… Lehet, hogy az MTV nem mindenkinek fizet féléves késéssel?
– Fizetési határidő szempontjából senki sincs kivételezett helyzetben, ennek utánanéztem. A drága produkciókat azonban meg akarom szüntetni, s vásárolt műsorokkal, filmekkel, ismeretterjesztő és dokumentumműsorokkal helyettesíteni. Ilyeneket csak a tematikus égi csatornák sugároznak, a földi kereskedelmi televíziók nem.
– Kiszámolta már, hogy összesen mennyi pénzre van szükség?
– Még nem. Tavaly 8 milliárd forint volt a veszteség, a likviditási hiány most 10 milliárd forint, de ez mintegy két hónapja nem növekszik. A legelső feladat, hogy az idén a kiadásokat összhangba hozzuk a bevételekkel és minimalizáljuk a veszteséget. Ha ez sikerül, akkor tudjuk majd kiszámítani, mennyi pénzre van szükség. Azt azonban már most megmondhatom, hogy mind a magyar kereskedelmi adókkal, mind pedig a külföldi közszolgálati televíziókkal való összehasonlítás sántít. Az előbbi alulról, az utóbbi felülről közelíti az MTV-ben valósnak tekinthető költségeket.
– Hogyan fogja megvalósítani a terveit? Az MTV kuratóriumi elnöksége fele létszámmal állt fel, s emiatt az előző kormányt alkotó pártok vitatják legitimitását. Márpedig a tulajdonosi testület jóváhagyása nélkül Ön sok mindent nem tehet meg, például nem vehet fel hitelt, nem köthet 300 millió forintnál nagyobb értékű szerződéseket, nem adhat el ingatlant.
– Nekem az a feladatom, hogy rendbe hozzam az MTV-t. A politikai csatározásokra nincs befolyásom, ezért nem is foglalkozom velük.
– Igen ám, de el tud-e majd adni egy-egy telket, s ha igen, milyen áron, ha a vevő tudja, hogy az ingatlan per alá kerülhet?
– Pontosan ezért lenne szükség arra, hogy hagyjanak dolgozni. Kinek érdeke, hogy az MTV helyzete tovább romoljon? Senkinek. Márpedig, ha nem lehet lépéseket tenni, akkor a helyzet romlani fog.
– Felteszem, a kétségek ellenére indul az újabb elnöki pályázaton.
– Igen.
– És műsort is fog készíteni, mint a Duna TV-ben?
– Nem szeretném kizárni ezt a lehetőséget.
Szabó László Zsolt 36 évvel ezelőtt született Orosházán. A közgazdasági diploma megszerzése után sok munkahelyet kipróbált, volt szerkesztő a Kossuth Kiadónál, majd fél évig a szerelmes regényeket kiadó Harlequin Kft.-nél dolgozott. Onnan a Világgazdaság című napilaphoz ment, ahol vezető szerkesztői tisztig vitte, majd 1993 októberében átigazolt a Duna Televízióhoz. Létrehozta a Váltó című gazdasági magazint, 1995-ben hírigazgató lett, 1996-tól pedig gazdasági igazgató, majd kibővített hatáskörrel gazdasági alelnök. Eközben a műsorkészítést sem hagyta abba. Márciusban elindult az MTV kuratóriumának csonka elnöksége által kiírt elnöki pályázaton, de két szavazat hiányzott a kinevezéséhez szükséges kétharmados többséghez. Április 12-én Horváth Lóránt azóta leköszönt ügyvezető alelnök általános alelnökké nevezte ki, majd a múlt csütörtöki kuratóriumi ülésen őt kérték fel az ügyvezetésre. Munkája mellett folyamatosan tanul, orosz és német nyelvvizsgája mellé angol bizonyítványt is szerzett, doktorált a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, s kétéves jogi posztgraduális kurzust is végzett. Médiagazdaságtant tanít az ELTE Szociológiai Intézetében.
