Idei 160 milliárd forintos keretéből 47,4 milliárd forintot fordíthat az agrártermelés támogatására, s 48,8 milliárdot a piacra jutás segítésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). Az utóbbiból az időarányos résznél sokkal többet, csaknem 30 milliárd forintot áprilisig már fel is használt a tárca, pedig a betakarítási időszak csak hónapokkal később kezdődik. Rontja a helyzetet, hogy a saját bevételként tervezett 11 milliárd forintból a negyedévben előirányzottnál jóval kevesebbet, mindössze 1,5 milliárd forintot számolhatott el a minisztérium.
A Magyar Agrárkamara (MAK) vezetői már január végén, Torgyán József miniszter kamarai látogatása során javasolták, hogy a piacra jutási támogatás növelését, a piaci intézményrendszer átalakítását kapcsolja össze a tárca az agrárrendtartási törvény folyamatban lévő módosításával, mert a rendtartási forrásokat alapszerűen kellene működtetni. Lehetővé kell tenni, hogy az agrár-költségvetési keret 15 százalékáig – hároméves törlesztésre – idegen forrást is igénybe vehessen a tárca, illetve az állami forgóalapból három hónapra akár 30 milliárd forintos “kölcsönt” is kaphasson. Mészáros Gyula, a MAK főtitkára mindezt azzal egészítette ki, hogy a miniszter a legkevésbé igénybe vett termelési támogatási fejezetből tudna átcsoportosítani forrást – a piacra jutási támogatások mellett a fejlesztésre van a legnagyobb szükség.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége – emlékeztet Máhr András titkár – már decemberben jelezte, hogy kevés lesz a piacra jutási támogatás. Szerinte van lehetőség a házon belüli átcsoportosításra, a szükséges 40 milliárd forint előteremtésére. Ám nemcsak a forráshiány okoz problémát. A támogatási rendszer koncepciója hibás, azt mielőbb, akár év közben is módosítani kellene. Máskülönben a jelenlegi sertés-, baromfi- és gabonapiaci, továbbá konzervipari zavaroknál is nagyobb nehézségek várhatók, az 1991-nél is mélyebb agrárválság alakulhat ki.
