ÁFA-RENDSZER. Alapvető probléma, hogy nálunk jó félszázzal több termék és szolgáltatás tartozik a kedvezményes áfa-kulcs alá, mint amit az EU-szabályozás megenged. Ez utóbbi szerint ugyanis a tagállamok egy vagy két kedvezményes – minimum 5 százalékos – kulcsot alkalmazhatnak bizonyos szociális vagy kulturális célok érdekében. Ezen kedvezményes körbe tartozhatnak például az élelmiszerek, a könyvek, az újságok, a kórházi kezelés, vagy például a gyógyszerek is. Ezzel szemben nálunk olyan termékek és szolgáltatások is a kedvezményes kulcs alá tartoznak, mint például a háztartási energia (a földgáz és a villamos energia, az ásványi tüzelőanyag), a nyersbőr és a faszén, a diákétkeztetés. Mindezek normál kulcsba történő azonnali átsorolása komoly problémákat okozna, ezért kért a magyar delegáció e tekintetben derogációt.
JÖVEDÉKI ADÓ. Átmeneti mentességi igénnyel élt Magyarország a cigaretta jövedéki adója tekintetében. A problémát az okozza, hogy az erre vonatkozó EU-irányelv kimondja: a cigaretta esetében a jövedéki adótartalomnak el kell érnie a kiskereskedelmi eladási ár 57 százalékát, nálunk viszont ez az arány csak 41 százalék. Vagyis igen nagy a különbség, így még a csatlakozás idejére sem valósítható meg a közösségi adószintre történő emelés, mert az óriási mértékben növelné az ezen a területen amúgy is virágzó feketegazdaságot.
TÁRSASÁGI ÉS OSZTALÉKADÓ. A harmadik derogációs igény az osztalék forrásadóztatásának csatlakozás utáni fenntartására vonatkozik. A vonatkozó közösségi irányelv azt mondja ki, hogy a közösségen belül az anyacégek és leányvállalatok belső viszonyában az osztalék mentes a forrásadótól. Ez lényegében azt jelenti, hogy ha mondjuk egy belga cég itteni leányvállalata osztalékot utal át az anyacégnek, akkor erre Magyarország nem vethet ki forrásadót, legalábbis a közösségi főszabály szerint. Ellenben a magyar társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi törvény alapján ezt a fajta tőkeáramlást adó terheli. A derogációt Budapest azért kérte, mert az ilyenfajta osztalékra kivetett adóból igen jelentős költségvetési bevétele van az országnak: tavaly például éves szinten ez a részösszeg 25-26 milliárd forint volt, vagyis az éves társasági adóbevétel több mint egytizede. Ennek kiesése érzékenyen érintené az államháztartást.
