Hatályba lépése – 1993 júliusa – óta négyszer módosították a távközlési törvényt. Ezek a korrekciók tulajdonképpen nem hoztak alapvető változásokat, csupán hozzáigazították az alapszöveget az időközben átalakult jogszabályi környezethez. A törvény megszületése óta, sokak szerint egyértelműen annak köszönhetően évente 150 milliárd forintnyi – főként külföldi – magántőke áramlott a hazai távközlésbe. Ez teljesen megváltoztatta az ágazat műszaki színvonalát, struktúráját. Szakértők úgy vélik, hogy a jelenlegi, kormány által beterjesztett módosítással együtt a jogszabály – az 1993-as frekvenciatörvénnyel egységben – alkalmas és átlátható szabályozási hátteret kínál az ágazat szereplőinek és a jogalkalmazó hatóságoknak a piac teljes liberalizációjáig. Akkor, 2002-ben lép majd hatályba a jövő század piaci és technikai-technológiai követelményeit is figyelembe vevő új hírközlési törvény.
A kábeltévés piacra lépés korlátozására vonatkozó javaslatnak megfelelően a 2002-ig terjedő időszakig közcélú távközlési szolgáltatásra jogosult cég nem létesíthet és nem is bérelhet kábeltévé-hálózatot. Erre a javaslatot előterjesztő Katona Kálmán hírközlési miniszter szerint a versenyhelyzet előmozdítása és a jövőbeni infrastrukturális befektetések felértékelése érdekében volt szükség. A lépés elsősorban a fővárosban és az ország számos területén tíz évre szóló kábeltévés jogot szerzett Matávot érintheti a legfájdalmasabban, hiszen nem folytathatja, nem fejezheti be a megkezdett munkát, az országos hálózat kiépítését. A helyi koncessziós vezetékes szolgáltatók közül csupán a MonorTelnek vannak kábeltévés előfizetői, pedig koncessziós joguk megszerzése előtt valamennyi befektető azt hangoztatta, hogy interaktív – távközlésre és kábeltévézésre egyaránt alkalmas – hálózatokat létesít majd. Ha maradna a mostani szabályozás, a Matáv és néhány helyi telefontársaság olyan monopolhelyzetet alakíthatna ki magának, amelyben a piacnyitást követően új szolgáltatók már alig rúghatnának labdába (a hasonló helyzetű cégek Nyugat-Európában csak a piac 20-30 százalékát voltak képesek megszerezni).
A hatályos törvény csak a távközlési hálózatok összekapcsolását szabályozza. A távközlési szolgáltatások választékának bővülése a technológiai fejlődés következtében a hagyományos vezetékes telefónia irányából eltolódik az információs technológiai szolgáltatások irányába. Ezekhez bármely arra alkalmas hálózat, hálózati elem felhasználható, igénybe vehető, bérelhető, összekapcsolható. Emiatt fontos a módosító javaslat: ezzel a kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a jövőben a hálózat részleges vagy teljes bérbeadására is köthessenek szerződést az érintettek.
A törvényjavaslat emellett el szeretné határolni a mobiltelefon-hálózaton belül az új technológiájú szolgáltatásokat – például a készenléti szolgálatok távközlési igényeit kielégítő Tetra rendszert – a közcélú rádiótelefon-szolgáltatástól. Így a Tetra kikerülhet a koncesszióköteles körből, s ezzel elhárulhat az akadály a régen húzódó tender kiírása elől.
