Gazdaság

ÁLLAMHÁZTARTÁS: MEGUGRÓ HIÁNY – Áprilisi tézisek

A kincstári optimizmus feltétlen érvényesülésének élő példáját tapasztalhatta meg a múlt héten a szakmai közvélemény, amikor a Pénzügyminisztérium (PM) nyilvánosságra hozta az államháztartás első negyedéves helyzetét jellemző, derűlátásra azonban semmi okot nem adó adatait. A jelek szerint immár közvetlenül érzékelhető a gazdasági növekedés lassulása a várthoz képest, elfutóban az agrárbüdzsé, miközben a folyó fizetési mérleg adatai is csak a hivatalos álláspont szerint követnek "mérsékelten javuló" trendet.

Egy hónap alatt százmilliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya, amely így március végére elérte 297,7 milliárd forintot, vagyis a teljes évi előirányzat 68 százalékát. Tavaly március végén a szóban forgó deficit akkori 198,5 milliárdos értéke az egész évre beállított keretnek még csak a 44 százalékát tette ki. Az idei első három hónap alatt kialakult deficiten belül a központi költségvetés hiánya 81 milliárd forinttal emelkedett egy hónap alatt, elérvén a 228,3 milliárd forintot, vagyis az éves terv majdnem 60 százalékát. Tavaly ugyanez az arány még 32 százalék volt.

Nincs ebben semmi rendkívüli – így összegezhető Thuma Józsefnek, a PM helyettes államtitkárának értékelése a bizonyára csak a laikusok számára riasztó számokról. Azt azért elismerte, hogy mind az államháztartás, mind pedig a költségvetés hiánya nagyobb a vártnál. Az utóbbira nézve még az okokat is megjelölte, azok közül is első helyen az általános forgalmi adóból (áfa) származó bevételek szűkösségét említette. Ebből az adónemből 185,4 milliárd forint folyt be március végéig a büdzséhez, ez az éves tervnek mindössze 18,8 százaléka, vagyis jócskán elmarad az időarányosan elvárhatótól. A PM szakértői persze általában óvnak az időarányos szint követelményként való kezelésétől, ami az áfa esetében különösen indokolt, hiszen a negyedéves befizetési csúcs csak áprilisban dobja meg e bevételeket. Thuma József mégis erre a bevételi sorra hivatkozott elsőként, s ki is emelte, hogy a március hónapban befolyt 68,5 milliárd forint csak 4 százalékkal több a tavaly márciusinál, holott a tárcánál 15 és 20 százalék közötti növekedésre számítottak. A helyettes államtitkár hangot adott azon nézetének is, hogy felül kell vizsgálni az áfa-bevételre vonatkozó prognózist, ha a várakozásokkal ellentétben áprilisban 100 milliárd forintnál kevesebb forgalmi adót kasszíroz a büdzsé.

Szintén neuralgikus pontja a költségvetésnek az agrártámogatás. Az erre március végéig kifizetett 36,6 milliárd forint több mint 38 százaléka az éves előirányzatnak. Ezen belül a legnagyobb falat a piacrajutási támogatás, amelyre eddig 28,4 milliárdot – az éves keret 58,2 százalékát – költöttek. Szakértők szerint ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a támogatási kassza éppen akkorra fogy el, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.

Az, hogy a két tb-alap 45,6 milliárd forintos deficitet halmozott fel, és ezzel már március végén 4 milliárddal túllépte az egész évre jóváhagyott keretet, szinte megszokottnak tekinthető. A járulékbevételek a pénzügyesek szerint szépen jönnek, a gyógyszerkiadások ugyanakkor szépen mennek, ezért az utóbbi területen várhatóan beavatkozásra lesz szükség.

Az államháztartás negyedéves helyzete nem tesz szükségessé intézkedéseket, s a továbbiakról majd az áprilisi adatok fényében érdemes dönteni – derült ki Thuma szavaiból. Szerinte a központi büdzsében áprilisban nullszaldó körüli állapot várható; igaz, mintegy 30 milliárdos szufficitre lenne szükség ahhoz, hogy a folyamatok visszatérjenek a tervezett mederbe.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik