Tart a lejtmenet a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT); a hivatalos index, a BUX egy hét alatt 9 százalékot (430 pontot) csökkent, és a hangulatot jól jellemzi, hogy az utóbbi nyolc nap során mindössze egyszer fordult elő, hogy a záróérték magasabb volt az előző napinál. Alapvetően a kivárás, illetve a legfeljebb mérsékelt vételi aktivitás jellemzi a piacot; naponta átlagosan alig több mint 10 milliárd forintnyi részvénymennyiség cserél gazdát. A blue chipek gyakorlatilag kivétel nélkül veszítettek értékükből, sőt, az OTP és a Richter érezhetően jobban esett, mint a BUX. A középkategóriás társaságok közül csak a Graboplast és a Rába úszott szemben az árral, ami az előbbi esetében némi erősödést, az utóbbinál stagnálást jelent.
A vételi oldal kivárása részben a makrogazdasági adatok romlásától való félelemmel magyarázható, de az utóbbi időben sokan amiatt is tartózkodóbbá váltak, mert attól tartanak, hogy a nagyobb állami részvénycsomagok eladása kínálati nyomást gyakorolhat a piacra. A Matáv-pakett piacra dobása nagy valószínűséggel jósolható (vélhetően a nyár elejére időzítve), és minden bizonnyal sor kerül még az idén az OTP-részvények értékesítésére is. Persze a megnövekedett kínálati hatással szemben van tompító tényező is, hiszen a nagyobb kibocsátások újra a magyar piacra irányíthatják a figyelmet, ami pótlólagos keresletet indukálhat.
A nemzetközi hangulatra egyébként továbbra sem lehet panasz: a Dow Jones őrzi a 10 ezer pontot alulról súroló értékét, s Európát is inkább az emelkedő árfolyamok jellemzik – ám a magyar piac az utóbbi két hónapban “önálló életet él”.
Rövid távon alapvetően a folyó fizetési mérleg április elején megjelenő egyenlege, illetve kisebb súllyal az inflációs adatok befolyásolhatják a hangulatot, májusban azonban erősen hathatnak majd az egyedi céghírek is. Egyrészt akkor kerülnek sorra a rendes évi közgyűlések, másrészt pedig a hónap közepéig teszik közzé első negyedéves számaikat a cégek.
A korábbiakhoz képest egyébként jóval fontosabb a befektetők számára az osztalék nagysága, az utóbbi egy év drasztikus árfolyamesése után ugyanis az átlagos osztalékhozam nyilvánvalóan jóval magasabb lesz. A tőzsdei társaságok egy része emellett törekszik arra is, hogy az osztalék reálértékét megőrizze. Ennek tudható be például a BorsodChemnél az egy évvel korábbi 138 forintos kifizetéssel szemben az igazgatóság által most javasolt 155 forintos mérték, de a TVK várhatóan 8 százalékos mértékű kifizetése is érezhetően magasabb osztalékhozamot jelent, mint egy évvel korábban (az egyébként ugyancsak 8 százalékból adódó érték).
A likvidebb papírok közül a Prímagáznál és a Zwacknál a legmagasabb az osztalékhozam: az utóbbinál a várakozások szerint 10 százalék körüli, az előbbinél pedig ezt a szintet is valamelyest meghaladja.
Szintén jelentős osztalékhozamra számíthatnak az áramszolgáltató részvények tulajdonosai: az Édász 13,5 százalékos osztalékfizetési javaslatából mintegy 7 százalékos ráta adódik.
