TARTALÉKFÖLDEK. Az induláshoz bizonyára az állami “pufferföldeket” lesz a legnehezebb összegyűjteni. A szakemberek szerint a mintegy félmillió hektár állami mezőgazdasági földtulajdon mellett legalább 200-300 ezer aranykorona értékű földre és menet közben további felajánlásokra lenne szüksége az alapnak ahhoz, hogy érdemi kínálattal indulhasson és működhessen. A jelenlegi igények alapján évente mintegy 150-200 ezer hektáros földforgalomra számíthat az alap.
FÖLDVAGYON-KEZELÉS. Az állami földvagyont általában az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-hez, illetve a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz tartozó agrár- és erdőgazdaságok kezelik, és csak kisebb részük tartozik az FVM-hez. A kijelölt földeket – az erdőterületek kivételével – így át kellene csoportosítani az agrártárca égisze alatt működő földalapba. Ennek a végleges tisztázására azonban még várni kell.
SZERVEZETI FORMA. Jogalkotási kérdés, hogy az állami földtulajdon kezelését milyen szervezeti formában valósíthatja majd meg az új intézmény. Egyelőre még az sincs eldöntve, hogy – miközben az alapítói jogokat az FVM gyakorolná – állami tulajdonú közhasznú társaság, vagy esetleg költségvetési szervezet végezné a földvagyon kezelését. Az előbbi szervezeti forma mellett szól, hogy ettől a tevékenységtől az állam nyereséget nem, legfeljebb önfenntartást vár el. Németország keleti térségében például – regionális központok közreműködésével – közhasznú társaság kezeli a magyar stratégáknak is mintául szolgáló földalapot. Igaz, ennek az intézménynek valamivel bővebb a feladatköre: a birtokvásárlással, hasznosítással, cserével kapcsolatos tanácsadást, tervezési feladatokat is ellátja.
FINANSZÍROZÁS. Az egyik legkényesebb kérdés, hogy a földalap finanszírozását milyen formában, milyen pénzintézetek bevonásával valósítják meg. A földművelésügyi miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy az OTP is részt vegyen a pénzügyi háttér biztosításában; ennek elvi előkészítéséül is szolgált a Torgyán József és a bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor által a közelmúltban aláírt agrárfinanszírozási megállapodás. A kérdés még nyitott, valószínű azonban, hogy a földhitel- és jelzálogbanknak a kereskedelmi bankoknál nagyobb szerep jut. Az mindenképpen várható, hogy a politikai célok megvalósítását valamilyen kedvezményes finanszírozás – kamatmentes kölcsön, vagy a felvett hitelhez kamattámogatás – segíti majd.
