Százszázalékos büntetővámmal terhelhető meg az Egyesült Államokban a múlt hét közepe óta az Európai Unióból (EU) származó jó néhány áruféleség, a skót gyapjútól kezdve a sertéshúson és a gyertyán át egészen az elektromos kávéfőzőig (az előzményekről lásd Figyelő, 1999/8. szám). A banánvitában végrehajtott újabb washingtoni sakkhúzás Brüsszel szerint általános kereskedelmi konfrontációhoz vezethet. Mindenesetre az amerikai kereskedelmi tárca által elrendelt büntetővámot a vámszervek egyelőre nem szedik be ténylegesen az importőröktől, akiket a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) végleges döntéséig a vámmal azonos összegű kaució letételére köteleznek.
Az EU kérésére e hét eleje óta ismét a WTO sürgősségi állásfoglalására vár a két fél immár kereskedelmi háborúval fenyegető konfliktusa; most a közvetlen tét mintegy 520 millió dollár értékű európai áru sorsa. A Washington által diszkriminatívnak tartott brüsszeli banánimport-szabályozás miatt hasonló mértékű veszteségek érik a közép- és dél-amerikai banánt exportáló amerikai nagyvállalatokat. Az óceán túloldaláról azt vetik az EU szemére, hogy a banánimportra vonatkozó új rendelkezései indokolatlanul előnyben részesítik a karib-tengeri, afrikai és csendes-óceáni termelő országokat, s nyilvánvalóan a közép- és dél-amerikai banánnal kereskedő amerikai cégek ellen irányulnak.
A WTO konfliktuselhárító bizottsága most vizsgálja az EU év elején módosított új banánrendtartását. Kereskedelmi diplomaták Genfben arra számítanak, hogy az április elejére várható verdikt ismét az EU-t marasztalja majd el. Brüsszel mindenesetre a napokban újabb fegyvert is bevetett: Leon Brittan azzal fenyegette meg Washingtont, hogy a kínai WTO-csatlakozásról Peking és Washington között folytatott tárgyalások eredményét csak bilaterális megállapodásként fogja elismerni, amennyiben a WTO “hátat fordít” Európának. A kínai miniszterelnök áprilisban látogat az amerikai fővárosba, de még ugyanabban a hónapban Pekingbe készül Leon Brittan is, hogy előkészítse a május közepén esedékes Kína-EU-csúcsot.
