Egy évvel ezelőtt, amikor úgy tűnt, hogy az EU bővítési folyamata megtorpant, az ERT levélben fordult a brüsszeli döntéshozókhoz, hangsúlyozván: a közép- és kelet-európai országok felvétele egyaránt előnyökkel jár az unió és a csatlakozók számára. Mint Mosonyi György, a Shell Hungary vezérigazgatója, a Magyar EU-bővítési Üzleti Tanács vezetője elmondta, a gyáriparosok érdekvédelmi szervezete ekkor hozta létre brüsszeli munkacsoportját és a helyi szervezeteket.
A tavaly megkezdett munka eredményét most mutatták be, s a 16 esettanulmány bizonyítja, hogy az alaptézis helyes: olyan folyamatról van szó, amely óriási lehetőségeket hordoz mindkét fél számára. Éppen ezért a 45 tagot számláló szervezet minél gyorsabb bővítést sürget, ami – teszi hozzá Percy Barnevik, az ERT munkacsoportjának vezetője – nem jelenti minden ország egyidejű felvételét. “Egyesek lemaradnak, kikerülhetnek az első körből, mások bekerülhetnek abba” – véli a svéd üzletember.
Martonyi János külügyminiszter roppant hasznosnak tartja a jelentést. Budapest is mindkét fél számára kedvező “üzletnek” ítéli a bővítést, de a nagyvállalatok azon megállapításai is egybeesnek a magyar tárgyalási stratégiával, hogy a régió egészét kell figyelembe venni: “ne jöjjön létre új vasfüggöny az ország keleti határán” A csatlakozás menetrendjének elkészítésére a külügyminiszter szerint még az idén sor kerülhet.
