Magyarországon a rendszerváltás idején indult el a direkt marketing, s akkoriban sok tisztességtelen cég működött. Nyilván ez is szerepet játszott abban, hogy Európa legszigorúbb adatvédelmi törvényét alkották meg, amely 1993-ban lépett hatályba. Így például adatbázis vásárlására nem volt lehetőség,
s ajánlatot is csak a címzett előzetes engedélyével lehetett volna küldeni. A marketing szakma kezdeményezésére valamelyest enyhítették a rendelkezéseket. Így 1996-tól szabad adatokat vásárolni a Központi Nyilvántartó és Választási Hivataltól; használhatóak a nyilvános listák, mint például a telefonkönyv;
s adatokat vásárolni is szabad abban a kivételes esetben, ha egy cég sorsjátékot szervezett, amelynek résztvevői hozzájárultak ahhoz, hogy az annak keretében kiszolgáltatott adataikat más cégek is felhasználhassák. Amint azonban azt Hivatal Pétertől megtudtuk, azon vállalkozásnak, amelyik megvásárolta
a címlistát, a kiküldött ajánlatba be kell írnia, hogy honnan vette az adatokat, azokat mire és mennyi ideig használja, milyen cég működött közre az ajánlat elkészítésében és arra is fel kell hívnia a figyelmet, hogy a címzettnek joga van a letiltásra. Nálunk egyébként továbbra sem működhetnek olyan listabrókerek,
mint Amerikában, akiktől meg lehetne venni például száz hobbykertész nevét.
