Az 1997 októberében aláírt szerződésben a börze az azonnali és a határidős piac elektronikus kereskedési rendszerének (MMTS) kifejlesztése végett 4,3 millió dollárban (közel 1,1 milliárd forintban) állapodott meg egy ausztrál számítástechnikai vállalat által vezetett konzorciummal.
Az azonnali piacon tavaly november óta működik az MMTS I.-nek nevezett szisztéma, a határidős piacon viszont továbbra is nyílt kikiáltásos technikával kötik az üzleteket. A teljes MMTS rendszer a járulékos költségeivel együtt a tervezettnél lényegesen többe kerülhet. A költségtúllépést kisebb részben a szerződéses összeg emelkedése okozta – ennek mértéke meghaladja az előbbi érték 10 százalékát, döntő részben viszont azok a pótlólagos kiadások, amelyeket a tőzsde korábban nem vett számításba. Simor András, a tőzsdetanács elnöke szerint az utóbbiak mértéke megközelítheti a szerződéses összeget.
A határidős piac kereskedési rendszerével kapcsolatban több irány is felmerült. Bizonyos fejlesztések után az üzletkötések folyhatnak a jelenlegi feltételek között, ám ez is jelentős költségekkel jár, s hosszabb távon az üzletkötők szerint nem tartható fenn. Emellett igen kockázatos a nyílt kikiáltás – hangsúlyozta Benke Ákos, a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója -, például a határidős devizakereskedelem a nagyobb bankok, illetve az ilyen hátterű brókercégek számára, ami a piactól való távolmaradásukat okozza. További alternatívaként felmerül a származékos kereskedési rendszernek az MMTS I.-en belüli megvalósítása. Ez azonban mindenképpen csak átmeneti megoldás lehet, hiszen funkcionálisan korlátozott, a költségigénye pedig ismeretlen, nyilatkozta Pacsi Zoltán. Az MMTS II. ugyanakkor az előbbi verzióval ellentétben az opciós piac működését is lehetővé teszi, továbbá a piaci szereplők szerint is mindenképpen életképesebb, a tőzsde versenyképességét jobban szolgáló, hosszú távú megoldás. Az ausztrál gyártó ebben az esetben a sydneyi tőzsde megrendelésével párhuzamosan fejlesztené ki a rendszert – mondta Pacsi Zoltán -, ami érdemi megtakarítást tesz lehetővé a korábban elhangzott számokhoz képest. Mások azonban úgy vélik, a kisebb költség így is 415 millió forintra rúg, a második lehetőség 200 millió forint körüli ráfordításával szemben. Simor András szerint azt is érdemes figyelembe venni, hogy a tőzsde előtt más beruházási projektek is állnak, melyeket szintén a saját költségvetéséből kell megvalósítania.
A pluszkiadások könnyen tagi tőkeemelést vagy tagi kölcsön felvételét is szükségessé tehetik, hiszen az egyik 3 éves üzleti tervben megfogalmazottak szerint a tőzsde 2 milliárd forintos vagyonának jelentős részét felemészthetik a beruházási költségek. Pacsi Zoltán szerint azonban mindenképpen optimizmusra ad okot, hogy a tőzsde tavaly sem volt veszteséges, és a közgyűlés által elfogadott hitel felvételre sem kényszerült. (Igaz, egyes költségek kifizetését elhalasztották, tudtuk meg a tőzsdeelnöktől.) A leköszönő ügyvezető igazgató szerint az MMTS II. projekt megvalósítása esetén is létezik olyan finanszírozási lehetőség, mely nem igényel pótlólagos tagi juttatásokat. A kérdés eldöntésére több tőzsdetag rendkívüli közgyűlés összehívását is szorgalmazta – lévén, hogy egy nagyobb változtatás esetén ennek a fórumnak kell a döntő szót kimondania -, ám ehhez a tagok harmadának hozzá kell járulnia.
