Az Alphát és az erre alapuló számítógépes rendszereket 1992-ben jelentették be. Az eddigi legnagyobb teljesítményű gép, amelybe belekerült, három évvel ezelőtt jelent meg, s a sokat sejtető TurboLaser becenevet kapta. Ez a nagy teljesítményű rendszer a lehető legolcsóbb technikával készül. Az olcsóságot – látszólag paradox módon – éppen az Alpha technikai különlegessége, a szuperteljesítményű, mikroprocesszoros megvalósítás alapozza meg. A magyarázat: a számítógépes rendszer árát mindig az határozza meg, hogy mennyibe került annak eredeti kifejlesztése, mennyibe a folyamatos továbbfejlesztés, és persze mennyibe maga az adott felhasználói rendszer, annak aktuális előállítása.
Az Alpha esetében körülbelül 1,5 milliárd dollár volt az eredeti fejlesztési költség (a teljes konstrukciós rendszer, a hozzátartozó rendszerprogramokkal és az első rendszerek megvalósításával), amelyet a tervezett teljes élettartamra, esetünkben 25 évre kell kivetíteni. Egy újabb Alpha mikroprocesszor-generáció kifejlesztése két-három évre szól, s évente körülbelül néhány tízmillió dolláros költséget jelent. Ezek a legjelentősebb fejlesztési költségek. Maga az aktuális előállítás nem kerül túl sokba, hiszen az Alpha gépek alkatrészei a lehető legnagyobb integráltságú és sorozatú mikrochipek, amelyeknek igen alacsony az előállítási áruk, s egy géphez viszonylag kevés kell belőlük. Az alacsony árat és a kiemelkedő teljesítményt így végső soron a Digital mikroelektronikai felkészültsége szavatolja.
Az Alpha lényegesen különbözik a piacon kapható más termékektől. Az egyik ilyen eltérés a működési sebesség terén tapasztalható. Legyen szó akár személyi számítógépekről, akár nagy teljesítményűnek mondott vállalati gépekről, a legújabb, úgynevezett 21264-es Alphák 2-3,5-szer olyan gyorsan működnek, mint más ismert gyártók gépeiben található processzorok. Számszerűen kifejezve ez azt jelenti, hogy másodpercenként több mint 767 millió működési ütemet teljesítenek (767 megahertz), míg a konkurensek némelyike csak 200 milliót, de még a leggyorsabbak is legfeljebb 400 milliót. A legújabb chip-változatban egyidejűleg akár 80 gépi utasítás lehet a végrehajtás valamelyik fázisában, továbbá egyenként 32 darab memóriából való olvasás, illetve ugyanennyi írás lehet folyamatban. Ezzel az Alphák végső teljesítménye meghaladja a 3 milliárd utasítást másodpercenként.
A másik lényeges különbség a 64 bites felépítésből ered. Ezalatt többek között azt kell érteni, hogy a vállalati adatbázis – bármekkora legyen is – teljes egészében elférhet a számítógép belső, teljesen elektronikus memóriájában, amelynek működési sebessége ezerszerese az eddig alkalmazott, mágneslemezes tárolórendszerekének. Még a meglévő, csak részben átalakított programcsomagokkal végzett mérések is jelentős alkalmazási teljesítménynövekedést mutatnak. Az úgynevezett tranzakció-feldolgozás esetében – amely például egy megrendelés felvételéhez, vagy egy szállítás teljesítéséhez kötődik – kétszeres teljesítményt sikerült elérni a 32 bites rendszerekhez viszonyítva. Ugyanakkor az ily módon kezelt vállalati adatokból közvetlenül megjelenített döntési információk esetében – például, hogy a megrendelések időszakonként, területenként, kereskedőnként és áruféleségenként hogyan jelentkeznek – akár 250-szeres is lehet a teljesítménynövekedés a korábbi szisztémákhoz képest. Bár újabban több gyártó is elkezdte a 64 bites gépek megjelentetését, a Digital hatéves tapasztalata önmagáért beszél.
A magyar piacon eddig mintegy ezer Alpha számítógép talált gazdára, amelyek nagy része a hazai gazdaság legdinamikusabban fejlődő vállalataihoz került. A már említett TurboLaser eddig 28 példányban kelt el. Példáján jól kimutatható, hogy ahol szükség van a csúcsteljesítményre és a bővítési lehetőségre, de erre nem kívánnak dollármilliókat költeni, ott valamely Alpha gép jelenthet megoldást. Ezek a masinák ráadásul számos téren bizonyítottak. Amikor például tavaly tömegek rohamozták a Postabank fiókjait, számítástechnikai értelemben ezek a TurboLaserek állták a sarat, és a szokásos tízszeresét kitevő forgalmat is képesek voltak időben kiszolgálni. Ha ez nem így történik, a pánik csak fokozódott volna. A felhasználók hasonlóan jó véleménnyel vannak azokról a kisebb Alpha szervergépekről is, amelyek a kisebb szervezetekben, egyszerűbb feladatok megoldása során bizonyítottak.
Magyarországon dinamikusan fejlődik a távközlés, tovább korszerűsödik a bankrendszer, gyökeresen átalakul a kereskedelem, az iparban pedig feljövőben vannak a fő húzóerőt jelentő, nemzetközileg is egyre kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel bíró nagyvállalkozások. Ezek a szervezetek pedig egyre nagyobb mértékben támaszkodhatnak majd a különféle számítógépes kommunikációs rendszerekre, amelyek erőteljesen növelhetik produktivitásukat. Ezek a rendszerek – akár a sok felhasználót kiszolgáló nagyteljesítményű gépeket, akár az eddig az új vizuális lehetőségeket nyújtó asztali gépeket tekintjük – főként Alpha forrásból lesznek elérhetőek. Az Alpha révén a teljesítőképesség és a nagy kapacitás megszűnik a legnagyobb vállalatok privilégiuma lenni. Még viszonylag kis cégek is komoly üzleti forgalmú vállalkozássá nőhetik ki magukat, ha felismerik az “Alpha jelenségben” megtestesülő új trendet. Ha belátják, hogy érdemes az új beruházások növekvő hányadát az informatikára fordítani, mert ezzel megsokszorozható a cégek üzleti befolyása és eredményessége. Hiszen ma már nem feltétlenül az alkalmazotti létszám és a működési terület a döntő tényező a sikerhez vezető úton.
