A Coop Hungary Rt.-t közel 300 millió forintos jegyzett tőkével alapították. Meghatározó tulajdonosai az Áfeosz, illetve az áfészek érdekkörébe tartozó Telecoop Kft. Bartus Pál szerint az új cég ezer vidéki coop élelmiszer-áruház, csaknem 5 ezer kisebb élelmiszerbolt és 55 általános áruház beszerzési tevékenységét egyesíti majd. Jövőre pedig, a teljes forgalmazás beindításakor, az rt. összefogja az áfészek megyei beszerzéseit is (az áruszállítást maguk végzik), illetve közvetlenül vásárol és terméket szállít saját számlájára. (Az rt. mellett az Áfeosz hagyományos érdekvédelmi szervezetként működik.)
A Coop Hungary Rt. képviselte üzletek élelmiszer-kereskedelmi részesedéséről csupán becslések léteznek. Az elnök 14-16 százalékra tette az áfészek súlyát az ellátásban, de létezik 18 százalékos becslés is – azaz a “legnagyobb szelet a tortából” az Áfeosz tagjainak kezében van.
Vidéken több helyütt kizárólag áfész-boltok működnek. Ezek a hazai középosztályt tartják legfőbb vevőkörüknek, s megtartása érdekében a “családias” kapcsolattartásra törekszenek. Mellettük szól az árukészlet nagysága is: míg egy átlagos coopban 3800-4000 cikk kapható, addig ez a szám például egy Penny Marketben 600 körüli.
Tervezik egy új fogyasztói kártya bevezetését is, esetleg egy üzemanyagtöltő-társasággal közösen. Az elképzelések között szerepel régiónként egy-egy nagyobb alapterületű áruház építése: összesen 16-18 központ átadása. A megvalósítás mindenekelőtt az áfészek üzleti eredményeitől függ.
Az elnök elmondta: bár nem akarták elvállalni, súlyuknál fogva – a szervezet összesen 550 ezer főt képvisel – rajtunk ragadt a magyar piac árszabályozásának szerepe. Az áfészek egyébként együttvéve a legnagyobb adófizetők közé tartoznak: az általuk fizetett összes adó eléri a 33 milliárd forintot. Miközben – tette hozzá Bartus Pál némi szemrehányással – semmifajta adókedvezményt nem élveznek, holott az például az új befektetőknek szinte automatikusan jár.
A következő két év egyértelműen eldönti majd, hogy a jövőben kinek mekkora része lesz a magyar piacon. A centralizáció folytatódik, a zászló ma a nagyoknak áll. Miután a piac szűkül, a bevásárlóközpontok gyarapodását Bartus Pál szerint kizárólag a piaci pozíció megszerzése indokolja. A folyamatra részben a tőkeéhség nyomta rá a bélyegét. Ez több helyen is legyőzte a reális elképzeléseket. Pedig egy belvárosba telepített centrum tönkreteheti a vidéki városok miliőjét, s egyben feladásra késztetheti a kiskereskedőket. A jövőben az elnök a tulajdonosi körök szempontjából szűkülésre, azaz további kivásárlásokra és fúziókra számít. A szaporodó bevásárlócentrumokkal összefüggésben Bartus Pál elmondta: létüket igazolhatja, hogy a magyar fogyasztó – kevés pénze ellenére – a “nagyon hálás” típust képviseli, aki imád vásárolni. Nyugat-Európában közismerten két szelet húst vesz az átlagvevő, míg nálunk – aki megteheti – ma is egy kilót kér az eladótól…
Bartus Pál 51 éves. A kereskedelmi üzemgazdász végzettségű szakember a Jászsági Áfész elnöki posztjáról került az Áfeoszhoz. A különböző pozíciókat töltött be az érdekvédelmi szervezet központjában, majd a szövetség kongresszusa 1992 decemberében megválasztotta elnöknek. Tagja a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége felügyelő bizottságának is.
