A kereskedelemben a kelleténél kevesebb embert foglalkoztatnak, s a bérek rendre kisebb mértékben nőttek, mint más ágazatokban – állítja Mátraházi István. A szakszervezeti alelnök állítását alátámasztja az Eurostat elemzése is: miközben Nyugat-Európában 14 százalékos, nálunk csupán 11,4 százalékos a kiskereskedelmi foglalkoztatottság aránya. Az idén a kereskedelmi alkalmazottak átlagkeresete 18,6 százalékkal emelkedett, s jövőre is legfeljebb 16 százalékra számíthatnak. “Némileg” eltér ettől az IKIM adata, amely az elmúlt két évben 47,2 százalékos bérnövekedést mutat ki az ágazatban.) Míg a létszám tovább csökken, a nyitvatartási idő egyre hosszabbodik. Mátraházi István szerint a kereskedelemi alkalmazottak zöménél nem tartják be a Munka Törvénykönyve fontosabb szabályait. A legújabb fogás, hogy – csökkentendő a béreket – 6 órássá alakítják át a szerződéseket. Megmaradt viszont az a gyakorlat, hogy az alkalmazottak egy részét nem jelentik be, vagy zsebbe fizetnek nekik. A munkaügyi előírások betartásához legalább 30 százalékkal több alkalmazott kellene. Az ellentétek a nyitvatartási időben fókuszálódtak. Mátraházi szeretné, ha “legalább ünnepnapokon ne kelljen a fogyasztás templomaiban áldozniuk” a polgároknak. A nyári ellenőrzések hatására egyébként a Tesco kivételével az üzletek zárva tartanak a fizetett ünnepeken. A Tesco viszont közigazgatási bírósághoz fordult az ügyben; az itt hozandó határozat mindenképpen precedens értékű lesz. Információink szerint akad olyan munkáltató is, aki potenciális bűnözőként kezeli a dolgozókat: ujjlenyomatot akart venni tőlük. Az eset végül Majtényi László adatvédelmi biztosnál végződött, aki októberi levelében egyértelművé tette: a hatályos törvények a munkavállaló ujjlenyomatának használatára felhatalmazást nem adnak, ezért az ilyen nyilvántartást törvényesen nem vezethet.
