Bizonyosak vagyunk az ázsiai térség dinamizmusában és rugalmasságában, ezért hangsúlyozzuk eltökéltségünket a fenntartható gazdasági növekedés és a méltányos fejlődés elérésére, valamint a lakosság teljes energiájának felszabadítására – áll a vancouveri, sorrendben ötödik csúcstalálkozón elfogadott közleményben. A résztvevők megállapodtak, hogy jó néhány területen gyorsítják a liberalizációt. A kereskedelmi kötöttségek enyhítése (amely a tervek szerint 1999-ben lép életbe) a természetvédelemmel, a halászattal, az erdőgazdálkodással, az orvosi felszerelésekkel, a távközléssel, az energiaszektorral, a játékgyártással, az ékszeriparral és a vegyiparral kapcsolatos termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik.
Oroszország, Vietnam és Peru jövőre az APEC tagja lesz – közölte a csúcstalálkozó után a házigazda Kanada kormányfője, Jean Crétien, aki bejelentette: legközelebb várhatóan tíz év múlva fogad el újabb tagfelvételi kérelmeket.
A régió legégetőbb problémájának, a dél-koreai válság leküzdésének érdekében már az értekezlet ideje alatt történtek lépések. A múlt héten megérkezett Dél-Koreába a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ázsiai és csendes-óceáni részlegének igazgatója, hogy a pénzügyi segélytervről tárgyaljon. Hubert Neiss 17 tagú küldöttséget vezet. Dél-Korea múlt héten közölte, hogy 20 milliárd dollárra lenne szüksége az IMF-től, és feltehetően további milliárdokra más intézményektől és országoktól, mélyülő adósságválságának legyűrésére.
A dél-koreai központi bank kormányzója szerint – aki egyébként kevesli a kormány által kért 20 milliárd dollárt – a gazdaság alapjaiban jónak mondható: az idén 6 százalékkal növekszik; a folyó fizetési mérleg hiánya a hazai össztermék 3 százalékára mérséklődik; az infláció pedig 4,0-4,5 százalékon marad.
Még nem tudni, mi lesz az IMF segélycsomagjának feltételei között, de a határozott reformok biztosra vehetők. A Valutaalap minden bizonnyal követelni fogja, hogy a bankok tisztuljanak meg a 27 milliárd dollárnyi rossz hiteltől; bezárással vagy összeolvadással, de tűnjenek el a gyenge hitelintézetek; nyíljon meg jobban a pénzpiac; s legyen rugalmasabb a valutaárfolyam alakítása. A kormánytól az IMF elvárja majd, hogy szilárd kézzel tartsa kordában az inflációt és a folyó fizetési mérleg deficitjét; privatizáljon állami cégeket, bátorítva a külföldi vevőket; s fogja vissza a nagyvállalatok nagyra törő beruházási terveit.
