Franciaországnak nagy hagyományai vannak abban, hogy jelölteket állít a fontos nemzetközi tisztségekre – jelentette ki Dominique Strauss-Kahn gazdasági miniszter, ezzel indokolván, hogy Párizs egyaránt igényt tart a hamarosan felálló ECB vezető posztjára, s az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) irányítására. (Ez utóbbit jelenleg a francia Jacques de Larosiere elnökli, akinek mandátuma januárban jár le.)
Helmut Kohl német kancellárt a francia vezetés sarokba szorította azzal, hogy a francia jegybank elnökét jelölte hivatalosan a majdani bank élére – hangsúlyozták szinte egybehangzóan kommentárjaikban a vezető német lapok. A Süddeutsche Zeitung szerint a franciák sakkhúzása után most a bonni diplomáciának kell megmutatnia, hogy mit tud. Jean-Claude Trichet jelölésével ugyanis Párizs rendkívül nehéz és kínos helyzetbe hozta a kancellárt, aki már egy évvel ezelőtt a holland Wim Duisenberg (az év közepe óta az Európai Monetáris Intézet elnöke) mögé állt, és ehhez megnyerte az EU legtöbb tagállamának támogatását is. A francia vezetés azonban most úgy gondolja, hogy az euró ügyében eddig már sokkal többet engedtek, mint amennyit a francia büszkeség elviselhet. Beleegyeztek például abba, hogy a majdani központi banknak Frankfurt legyen a székhelye, azaz felfogásban és földrajzilag is közvetlenül a német jegybank közelébe kerüljön. Engedtek az új közös pénz neve ügyében, s igent mondtak a németek által javasolt stabilitási paktumra is. Sőt, a közelmúltban azt is lenyelték, hogy Bonn elutasította a gazdaság- és pénzügypolitika összehangolására felállítandó tanács francia tervét.
Hasonlóképpen érvelt a Frankfurter Allgemeine Zeitung is, amely szerint a német kormánynak nagyon nehéz lesz elutasítania Trichet jelölését, hiszen a – Chirac által egyébként nem túlságosan kedvelt – bankár felkészültsége, felfogása, szakmai eredményei ellen nehéz lesz érveket felhozni. Bonn azonban a holland Duisenberg kinevezésével azt is jelezni kívánta, hogy a valutaunió nem csak a nagy tagországok ügye.
A témának váratlanul nagy teret szenteltek az unió pénzügyi vezetői is, akik az elmúlt héten Brüsszelben az EU november 20-21. foglalkoztatási kérdéseknek szentelt csúcsértekezletét készítették elő. A kétnapos találkozón a gazdasági és pénzügyminiszterek, valamint a munkaügyi tárcák vezetői egyeztették elképzeléseiket. A Luxemburgban tartandó csúcsot francia kezdeményezésre hívták össze. A baloldali francia kormány ugyanis választási ígéretet tett arra, hogy a munkanélküliség enyhítésének ügyét nem fogja alárendelni a nyugat-európai integráció pénzügyi érdekeinek.
Összehangolt makrogazdasági, gazdaságszerkezeti és munkapiaci erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy hatékonyan lehessen felvenni a harcot a munkanélküliség ellen – vélte Pádraig Flynn, az Európai Bizottság szociálisügyi biztosa. A pénzügyminiszterek ülésén áttekintették az Európai Bizottság javaslatait, amelyek nyomán – 12 millió állás teremtésével – öt éven belül 12 százalékról 7 százalékra szeretnék csökkenteni a munkanélküliséget az EU-ban. (Napjainkban – hivatalosan – 18 millió munkanélkülit tartanak nyilván a közösségben.) A tagországok nem fogadták átütő lelkesedéssel a programot, és lényegében egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a problémát nemzeti szinten kell kezelni. A miniszterek elzárkóztak az elől, hogy számszerű célokat jelöljenek ki a foglalkoztatáspolitikában. Általában üdvözölték viszont a pénzügyi EU-biztos, Yves-Thibault de Silguy javaslatát, amely három év alatt 420 millió ecu-vel (460 millió dollárral) próbál lendíteni a foglalkoztatási helyzeten a kis- és középvállalkozások körében.
