Az előrejelzések készítői igyekeznek az eddiginél jobban kiszolgálni az üzleti élet szereplőit. A GKI-prognózis megrendelői között – mint azt a Figyelő érdeklődésére Hegedűs Miklós vezérigazgató-helyettes elmondta – túlsúlyban vannak a bankok, a befektetési társaságok, a biztosítók, a kormány és a pártok. Ezenkívül egy százegynéhány tagból álló, lassan szélesedő vállalati kör tartozik még az előfizetőik közé. A vállalatok igénylik az információt – legalábbis sokszor érdeklődnek telefonon -, ám még nem szívesen fizetnek érte. Az is előfordul, hogy olyan részkérdésben szeretnének tájékozódni (például mi várható a tömítőpiacon), amelynek megválaszolása nem egy gazdaságkutató cég feladata. A GKI mindenesetre szeretne közelíteni a vállalatok felé, a középtávú prognózisukból például már készítettek kifejezetten az üzleti szférának szóló változatot is. Ebben nagyobb hangsúlyt kap a munkaerőpiac, a beruházások és a pénzügyek várható alakulása. Utóbbiak egyébként – Hegedűs Miklós tapasztalatai szerint – mind jobban érdeklik a vállalatokat, amelyek közül korábban soknak az eredményét lerontották a pénzügyi műveletek. A vezérigazgató-helyettes önkritikusan megállapította azt is, hogy a GKI prognózisában túlteng a makrogazdaság, és mivel túl sokféle felhasználót kíván kiszolgálni, egy kicsit vaskos is: Németországban például ezek az előrejelzések néhány oldalasak csupán.
Ilyen rövidebb, mindössze kilencoldalas prognózist készít a BB, s az anyagban arányaiban nagyobb teret kapnak a pénzügyek, ami egy bank esetében érthető is. Bihari Péter főosztályvezető ugyanakkor azt tartja a tanulmány korlátjának, hogy túlzottan magyar nézőpontból készült. Ennek megfelelően a jövőben nemzetközi kitekintést is szeretnének adni, továbbá mind hosszabb távra előre jelezni a várható folyamatokat.
Kitekintés szempontjából a Kopint-Datorg prognózisa a legrészletesebb: nyolcvan oldalon, országokra lebontva taglalja a nemzetközi gazdasági helyzetet. Konjunktúrajelentéseiket három jól elkülöníthető kör olvassa: a gazdaságpolitikusok (tehát a főhatóságok és a hatóságok munkatársai), a kutatók (ideértve az egyetemi oktatókat is), valamint a cégvezetők. Utóbbiak – mint Oblath Gábor kutatási igazgatótól megtudtuk – sokszor kérnek olyan adatokat, amelyek a jelentésben nem szerepelnek: például ágazatspecifikus termelési indexekre, vagy a fogyasztás különböző komponenseinek alakulására kíváncsiak. A cégek igénylik a középtávú előrejelzést is, ezért a Kopint most készít egy 2002-ig szóló prognózist, természetesen világgazdasági kitekintéssel.
A kutatók igyekezete mellett várhatóan az élénkülő gazdaság is segít a prognózisok iránti fizetőképes kereslet növelésében. Hegedűs Miklós rámutatott: több pénzük, de több feladatuk is lesz a vállalatoknak. Ahhoz pedig, hogy eldönthessék, mit fejlesszenek, segítséget adhatnak a gazdasági előrejelzések is.
