Az idén hátralévő jegycserékben terítékre kerülő három cég – a Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Rt., a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Rt. és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató (Émász) Rt. – a szakemberek szerint minőségi vagyonkínálatot jelent. Ez a kárpótlási jegyek már most is 90 százalék körül mozgó árfolyamára további jótékony hatással lehet.
A cseresorozatot november első hetében, a közel 2,6 milliárd forintos jegyzett tőkével rendelkező BIF Rt. nyitja meg, amely több nagy értékű ingatlannak, így például a budapesti Szervita téri és Aranykéz utcai parkolóháznak is tulajdonosa. Az ÁPV Rt. az alaptőke 90 százalékát kínálja fel nyilvános kibocsátás során. Információink szerint a részvényjegyzők három kárpótlási jegyért két, egyenként 1000 forintos névértékű részvényt jegyezhetnek majd. A mintegy 2,3 milliárd forintos csomag elosztása során az alanyi kárpótoltak, a társaság munkavállalói és a kárpótlási jegyet elfogadó intézményi befektetők elsőbbséget élveznek. Így a tőzsdén vásárolt kárpótlási jeggyel jegyző más befektetőknek csak a maradékból juthat. S valószínűleg jut is, mivel a jegyzés során bevethető kárpótlási jeggyel csupán néhány intézményi befektető rendelkezik, pedig e kör számára különítették el a részvények több mint felét. Ráadásul a legutóbbi jegycserék tapasztalatai azt valószínűsítik, hogy a papírjaikat egyre inkább életjáradékra, vagy készpénzre váltó eredeti kárpótoltak jegyzési kedve sem lesz kiugró. A BIF-részvényeket még ebben az évben bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére. Megfigyelők szerint a cég papírjainak szereplését döntően meghatározza majd, hogy lesz-e olyan befektető csoport, amely a csere után a másodlagos piacon meghatározó tulajdonrészt szeretne szerezni a társaságban.
Az ingatlanhasznosító társaságot a jegycserék sorában a fent említett két áramszolgáltató – névértéken egyenként mintegy 2 milliárd forintos – részvénycsomagja követi. Az idő ez esetben az ÁPV Rt.-t sürgeti, mivel a társaságok német szakmai befektetője csak úgy adta áldását a kárpótlási jegyes kibocsátáshoz, ha azokat még az idén lebonyolítják. Ebben az esetben ugyanis a részvények tőzsdei bevezetésére nem a kibocsátás lezárását követő 60 napon belül, hanem csak 1998 végéig kell sort keríteni.
