Ha a lakossági bankszolgáltatások piaca meglehetősen nagy átalakuláson ment is át az utóbbi években, egy valami biztosan változatlan maradt: az OTP Bank vezető szerepe. Dominanciájához egyelőre nem fér kétség, mérete és szolgáltatásainak viszonylag magas átlagos színvonala miatt pedig szinte bizonyos, hogy vezető szerepét még jó ideig egyetlen konkurense sem veszélyeztetheti. Mindezt jól illusztrálják a számok, mindenekelőtt a bank által vezetett 1,8 millió folyószámla, ami mintegy kétharmada az összes hazai lakossági folyószámlának. Ez önmagában garantálja a hitelintézet piacvezető szerepét, hiszen a lakossági bankszolgáltatások túlnyomó része folyószámlára épül. Ráadásul – ha jól csinálják – rendkívül jövedelmező tevékenység is egyben, hiszen igen alacsony kamatfizetés mellett, előre jól kalkulálható mennyiségben, rendszeresen jut pénzhez a számlavezető bank. Ha pedig különféle szolgáltatásokat is társít hozzá – átutalást teljesít, bankkártyát és folyószámlahitelt ad ügyfelének – jutalékbevételt is szerez.
Az OTP piaci részesedése a lakáshitelek esetében 90, a fogyasztási hiteleknél pedig több mint 30 százalékos. (Az utóbbi részarányban nem szerepel az autófinanszírozásban piacvezetőnek számító Merkantil Bank teljesítménye.) Betétgyűjtésben 62, banki kibocsátású értékpapírban 20, állampapír-forgalmazásban pedig 40 százalékos részesedéssel rendelkezik a hitelintézet, a nála vezetett devizaszámlákon pedig mintegy 250 milliárd forintnyi külföldi fizetőeszközt tartanak számon (ez 60 százalékos piaci részesedést jelent). A bank – 400 fiókja és 13 ezer alkalmazottja segítségével – 5-6 millió betétszámlát vezet, és 1,2 millió hitelkihelyezést tart nyilván.
Az OTP stratégiája – Oszlányi Zsolt ügyvezető igazgató szerint – két fő elemre támaszkodik: egyrészt szeretnék megtartani vezető szerepüket mind több mutató tekintetében, másrészt megkülönböztetett figyelemben kívánják részesíteni az aktív felnőtt lakosság mintegy 30 százalékát kitevő folyószámla-tulajdonosi körüket. Ehhez mindenekelőtt a bank hitelkonstrukcióit kell fejleszteni. A jelenleg 600 pénzkiadó automatával rendelkező OTP – amely eddig is több milliárd forintot költött informatikai fejlesztésre – a tervek szerint idővel szinte minden jelentősebb településen elhelyezi majd ATM-jeit.
A második legnagyobb hazai fiókhálózattal – 128 bankfiókkal – rendelkező Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) félmillióra becsüli lakossági ügyfeleinek számát.
Az összesen 140-150 milliárd forintnyi lakossági forrással rendelkező hitelintézet mind szélesebb lakossági kört igyekszik megnyerni magának, aminek érdekében egyebek mellett új és új bankkártya-termékekkel áll elő. A K&H áruházakkal és kereskedelmi láncokkal együttműködve úgynevezett co-branded kártyákat bocsát ki (ilyenek például a Fotexszel, a Centrummal vagy a Metróval közösen kibocsátott plasztikok), vagy – mondjuk egy “síkártyával” – egy meghatározott fogyasztói kört próbál elérni. A bank nemrég piacra lépett 100 ezer és 500 ezer forint közötti rulírozó hitelkeretet biztosító “hitelkártyájával” is.
Kovács Pál vezérigazgató-helyettes a Figyelőnek nyilatkozva elismerte, hogy hiteltermékei kínálatán a K&H-nak is van még mit javítania, de autóvásárlást valamint lakások építését, vásárlását és forgalmazását finanszírozó hitelekkel már ma is rendelkezik.
A K&H-hoz hasonló piaci helyzetből startoló ABN Amro (Magyar) Bank a közelmúltban indította el lakossági üzletágát. A holland tulajdonú hitelintézet év végéig várhatóan 30 fiókot helyez üzembe, illetve alakít át, de – amint azt Bakos Péter vezérigazgató-helyettes a Figyelőnek elmondta – ezek számát a jövő év végéig körülbelül százra szeretnék növelni.
Az indulás pillanatától kínált konstrukciók között első helyen szerepel az ABN Amro forint-, illetve devizaalapú folyószámlája, amelyekhez a szükséges minimális indulóbetét 10 ezer forint, illetve 50 dollár (vagy annak megfelelő deviza). Minimumegyenleg azonban egyik esetben sincs előírva, ellenben mindkét számlához jár egy ingyenes Cirrus/Maestro kártya. Az induló konstrukciós kínálat között van még egy úgynevezett takarékszámla, amely egy felmondásos betét: a számlára befizetni bármikor, de arról felvenni csak az előírt felmondási idővel – két nap után – lehet. Ezek mellett az ABN Amro a lakossági ügyfelek számára kínál 1, 3 vagy 6 hónapra lekötött forint- és devizabetétet, valamint rövidesen lehetővé válik lombard hitel igénylése is. Ez esetben a hitel zárolt betét ellenében nyújtható, éven belüli lejáratra, ám a futamidő a lejárat végén meghosszabbítható.
Az előbbieknél korábban, 1995 végén privatizált Budapest Bank (BB) esetében az amerikai General Electric Capital (GEC) színrelépésével egy új bankkultúra jelent meg a hitelintézetnél. A világ legnagyobb áruhitelezőjének tartott – ám banki licenccel nem rendelkező – GEC viszonylag gyorsan nekilátott megszokott üzletágai itteni meghonosításának.
Egy valódi privatizáció esetében ez az igazán fontos, nem a közvetlen tőkebefektetés – mondta Jurányi Gábor vezérigazgató-helyettes. Az 50 milliárd forintot meghaladó lakossági forrásállománnyal és 180 ezer kibocsátott bankkártyával rendelkező BB-nél rendkívül nagy reményeket fűznek az újdonsült áruhitel-üzletághoz. A banknak jó néhány üzlethálózattal sikerült áruhitel-finanszírozási szerződést kötnie, s kioszkjai ott vannak például a budai Skálában, a Corában vagy a Media Marktban is. Az ott dolgozó munkatársak legfeljebb fél óra alatt bonyolítják le az ügyfelek áruhitel-kérelmeit. A hitelintézethez további “fogyasztó-segítő” társaságok csatlakoznak, mint a Budapest Autófinanszírozási Rt., a Budapest Bank Autóparkkezelő Rt. és a Budapest Lízing Rt.
A BB célja jó minőségű tömegtermékek nyújtása, méghozzá úgy, hogy közben rokonszenvessé teszi magát ügyfelei szemében – hangsúlyozta Jurányi Gábor. Lakossági bankot persze egészen másképp kell csinálni, mint vállalati hitelintézetet, hiszen egészen másfajta adatok állnak rendelkezésre a bankszolgáltatások igénybevevőiről.
A jogilag ma még különálló két hitelintézetét a jövő évtől egyesítő CIB Hungária Bank három évvel ezelőtt nyitott először a lakossági ügyfelek felé. Az intenzív reklámkampányoknak köszönhetően – Zdeborsky György elnök-vezérigazgató adatai alapján – a felmérések szerint mára 50 százalékos ismertséggel rendelkező CIB-nek átalakulóban van a tulajdonosi szerkezete. Az új – pontosan még nem ismert – főrészvényes várhatóan még inkább a lakossági szolgáltatás felé tereli majd a bankot, de ezt az irányt erősítette meg a közelmúltban elvégeztetett bankelemzés is. Növekvő GDP és befektetési ráta mellett ugyanis – fejtette ki lapunknak a bank vezetője – a vállalatok nem a bankban tartják a pénzüket, hanem beruházásokat finanszíroznak belőle. A vállalati ügyfeleknek ugyanakkor jelentős a hiteligényük, s ennek kielégítéséhez a hitelintézetnek forintforrásokra van szüksége. Devizaforrásokhoz ugyan viszonylag olcsón hozzájuthatna a CIB, ám ezeknél komoly konverziós költségekkel – alaptőke-emelés esetén pedig a külföldi részvényesek szempontjából felmerülő konverziós kockázattal – kellene számolniuk. Olcsó forintforráshoz hazai tőzsdei részvénykibocsátás útján is juthatna a CIB, ám a tulajdonosi szerkezet tisztázódásáig erre biztosan nem kerül sor.
A CIB lakossági forintforrásai mára meghaladják a 30 milliárd forintot, ám az összes idegen forrásnak ez csupán valamivel több mint 10 százaléka. A devizabetétekkel együtt viszont 70-80 milliárdra nő a lakossági források összege. Az átlagos folyószámla-állomány mindenesetre több százezer, az átlagos betétállomány pedig több millió forintot tesz ki. A bank vezetése három éven belül szeretné megháromszorozni a lakossági ügyfelek jelenleg 17 ezres számát, amihez a mostaninál jóval több, várhatóan 40-50 bankfiókra lesz szüksége. A bank tehetősebb ügyfelei egyébként egy határidős tőzsdei ügyletekre szakosodott alapban is részesedést szerezhetnek, ehhez azonban legalább 5 millió forintot kell az ügy érdekében mozgósítaniuk.
Az osztrák kézben lévő Raiffeisen Unicbank új lakossági üzletágának teljes palettáját várhatóan csak jövő ősszel tárja a nyilvánosság elé. A hitelintézet termékeivel az 1,5-1,6 millió fősre becsült polgárosodó középosztályt célozza meg, amelynek egytizedét szeretné meghódítani. A lakossági piacra való belépés első mozzanata már meg is történt egy speciális hitelkonstrukció révén, amelyet konvektoros és központi fűtéses gázfűtési rendszerek esetében lehet igénybe venni. (A kölcsön összege 60 ezertől 600 ezer forintig mozoghat fogyasztónként, a konstrukció futamideje 36 hónap, a kamatláb 29 százalék. A hitel igénylőjétől a bank 20 százalékos önrészt kér.)
Az osztrák tulajdonú hitelintézet négy éven belül félszázra szeretné növelni fiókjainak és “kioszkjainak” együttes számát. A közelmúltban megkezdett gyorsított hálózatbővítés eredményeként még ebben az évben további 7 fiók nyílik meg a már működő 12 mellett. Bezárni viszont egyet sem szeretnének, mert – mint kérdésünkre Rácz Tibor, a bank lakossági üzletágának igazgatója elmondta – az elektronika nem helyettesíti az emberi kontaktust. A fiókoktól a “kioszkok” annyiban térnek el, hogy míg az előbbiekben a 24 óra folyamán 11-12 munkatárs dolgozik, teljes körű szolgáltatásokat nyújtva, addig az utóbbiakban csak az alapszolgáltatások érhetők el, maximum 5-6 banki alkalmazott segítségével. A hálózat fejlesztése várhatóan 7 milliárd forintba kerül, ám a következő évre a Unicbank a lakossági üzletág révén már mintegy 3 ezer hitelszerződésre, s közel 1 milliárd forintos portfolióra számít.
A takarékszövetkezetek a lakossági bankpiac régi szereplőinek számítanak; a Takarékbank ugyanakkor az integrált takarékszövetkezeti hálózat “csúcsbankjaként” sajátos helyzetben van a lakossági bankpiacon, hiszen nem kívánja elhódítani az ügyfeleket maguktól a szövetkezetektől – hangsúlyozta Braun Csaba, a hitelintézet főosztályvezetője. A banknál éppen olyan informatikai fejlesztés folyik, amelynek eredményeképpen korszerű elektronikus kapcsolat épül ki a központi hitelintézet és a takarékszövetkezetek között.
A Takarékbank a lakossági termékek modernizációján és egységesítésén dolgozik. E fejlesztés egyébként már azt megelőzően megindult, hogy a német DG Bank megvette a bankot, s független attól a 20 millió márkától, amelyet az új tulajdonos kilátásba helyezett a hitelintézet informatikai rendszerének fejlesztésére.
A takarékszövetkezeteknél pillanatnyilag három típusú lakossági szolgáltatást jegyeznek: a forrásgyűjtéshez kapcsolódóan különböző betéteket és értékpapírokat, a hitelkonstrukciókat, valamint a bank kártyaüzletágát. Ami az első csoportot illeti, a főosztályvezető szerint nem szerencsés, hogy a már kissé elavultnak számító takarékbetét-konstrukciók még mindig több mint a felét adják a hitelintézet forrásainak. Ezek helyett kívánatosabb lenne a lakossági folyószámla és az ahhoz tartozó kártyák elterjedése a bank ügyfeleinek körében. A hitelkonstrukciók között fogyasztási és lakáshitelek találhatók. A Takarékbank a takarékszövetkezetek jóvoltából jelenleg több tízezer kártyát mondhat magáénak. Ezeket a takarékszövetkezetek bocsátották ki, és közülük 150 fogad el plasztiklapokat. A hálózat mintegy 400 POS-terminállal rendelkezik, s közel 600 kereskedővel van megállapodásuk a kártyák elfogadásáról.
November végétől egységes kártyákkal jelenik meg a magyar lakossági piacon a Mezőbank is. A jelentős mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ügyfélkörrel rendelkező hitelintézetnél ennek nyomán megváltozik a lakossági folyószámlák rendszere, s a jövőben valamennyi lakossági magán-bankszámlaként működik majd. Az ezekhez kapcsolódó egységes plasztiklapok a korábbi GBC emblémával ellátott Standard kártyákat és a Lokális ATM kártyákat egyesítik, a régi kártyák lecserélésére azonban csak a GBC-jelzés nélkülieknél van szükség.
Sas Gyula, a Mezőbank marketing igazgatójának tájékoztatása szerint az új kártyával rendelkező ügyfelek a változások nyomán – a bank 60 saját ATM-je mellett – országszerte mintegy 600 helyen juthatnak majd készpénzhez. A kártyák egységesítését követően a Mezőbank 80 ezer lakossági számlavezetőjének négyötöde rendelkezik majd bankkártyával.
