Milyennek látja a jövedékiadó-törvény tervezetét?
– Szakmailag jól kidolgozott és alaposan előkészített anyagról van szó, amely minden elemében megfelel a nyugat-európai rendszernek. Véleményem szerint a törvény hozzájárulhat a feketepiac visszaszorításához, hiszen áttekinthetőbbé, ellenőrizhetőbbé teszi a tevékenységeket, s kiszámítható gazdasági környezetet teremt. Ebben a folyamatban segíthet a dohányáruk adótartalmának nem túl nagy mértékű emelése is.
Az adóemelés viszont áttételesen a feketekereskedelem malmára hajtja a vizet, hiszen a fokozatosan emelkedő árak miatt egyre szűkül a fizetőképes kereslet.
– A reális adóemelés nem indukálja a feketeszféra erősödését, márpedig a növelés – 10 százalékot alig meghaladó – tervezett mértéke semmiképpen sem lépi át a jövő évre várható inflációt.
Még nincs döntés arról, hogy maximált vagy fix árasak lesznek-e a dohánytermékek. Önök szerint melyik lenne kedvezőbb?
– Mi a törvény előkészítésekor a fix árat támogattuk. Úgy gondoljuk, hogy a gyárak számára ez előnyösebb, mert nagyobb rendet teremthet a piacon. Ezt egyébként az uniós minta is alátámasztja, ahol a fix ár a domináns. A törvénytervezetben viszont a maximált ár szerepel – ha ez megy át, akkor azt természetesen el kell fogadnunk.
Mennyibe kerül az átállás?
– A bevezető időszakban ágazati szinten 100 millió forintos nagyságrendről lehet beszélni. Az adójegy megjelenése 30-40 millió forintot visz el, mert új gépeket kell vásárolnunk, illetve a meglévőket ki kell egészítenünk. Emellett szükség lesz szakmai átképzésre is. S akkor még nem beszéltem a selejtről, ami kikerülhetetlen a kezdeti időkben.
Az új törvény mennyiben járulhat hozzá a feketekereskedelem visszaszorításához?
– Amennyire nehéz megbecsülni a feketepiac nagyságát, annyira nehéz a jóslás is. A törvénynek és a szakmának is az a célja, hogy az eddigi illegálisan bonyolódó forgalom minél nagyobb mértékben legálissá váljék. Ezért a vám- és pénzügyőrség jövőre költségvetési támogatást is kap. A lényeg az ellenőrzési rendszer szigorításában rejlik. A feketeszféra jelentős csökkentése azonban nem egyedül a törvény betartásától, hanem sok más intézkedés együttes hatásától várható. A folyamatban az életszínvonal alakulása is fontos tényező lehet.
Garamszegi Gábor 41 éves, villamosmérnök. Tanulmányait a drezdai műszaki egyetemen végezte. Diplomája megszerzése után informatikai szolgáltatással foglalkozott. Az OMIKK informatikai igazgatói székét hét éve a VOSZ nemzetközi igazgatói pozíciójáért cserélte fel. Egy évvel később, 1991-ben lépett be a Philip Morrishoz, ahol ma a vállalati kapcsolatok igazgatói tisztét tölti be. Az idén – eddigi feladatkörének változatlan meghagyása mellett – ügyvezető igazgatóhelyettesi kinevezést is kapott. Tagja a Magyar Munkaadói Szövetség ügyvezető elnökségének.
