A Total energiaipari tröszt vezette francia-orosz-malajziai konzorcium még szeptemberben írt alá 2 milliárd dolláros gázkitermelési megállapodást a teheráni kormánnyal (Figyelő, 1997/41. szám). Amerikai sajtóértesülések szerint most hasonló nagyságú beruházásra készül a Shell brit-holland mamutcég is: 2,5 milliárd dolláros költségen gázvezetéket tervez építeni, amely Észak-Irán érintésével szállítana földgázt először Törökországba, majd onnan Nyugat-Európába.
A Total-féle ügylet azonnal felkeltette Washington figyelmét. tavaly jóváhagyott D’Amato-féle törvény ugyanis egyebek közt arra kötelezi az elnököt, hogy szankciókkal sújtsa azokat a külföldi vállalatokat, amelyek évente több mint 20 millió dollár értékben fektetnek be az iráni olaj- és gáziparba. Az amerikai kormányzat egyelőre halogatja a döntést a büntető intézkedések ügyében, sőt átfogó megállapodást ajánlott az Európai Uniónak. Ennek értelmében a nyugat-európai vállalatok mentesülnének a törvény hatálya alól, cserébe viszont Washington elvárná, hogy a szövetségesek konkrét intézkedések megtételével gyakoroljanak nagyobb nyomást Teheránra a terrorcsoportoknak nyújtott támogatások beszüntetése érdekében.
Az amerikai kormányzat különbséget tesz a két Iránt érintő nyugat-európai ügylet között, mondván: míg a Total-féle megállapodás iráni földgázmezők kiaknázására jött létre, addig a Shell által tervezett vezeték csak keresztülmenne az ország északi részén, s valójában türkmén földgázt szállítana.
Az eltérő kezelést gazdasági érvekkel nehéz lenne hitelesen megindokolni. A Shell-féle gázvezeték megépítése ugyanis áttöréshez vezetne a Kaszpi-tenger környékén található olaj- és földgázmezők kiaknázása terén. Ezzel megerősítené Irán szerepét a rendkívül értékes lelőhelyek feltárásában, illetve a kitermelt nyersanyagok elosztásában és a szállítási útvonalak biztosításában.
Még világosabbak a politikai korlátok a Gazprom, orosz mamutvállalat ügyében, amely részt vesz a Total vezette konzorcium iráni gázkitermelési ügyletében. Kiváltképp az okoz erős fejfájást, hogy a Gazprom egymilliárd dolláros kötvénykibocsátásra készül a nemzetközi pénzpiacokon, egyebek között az Egyesült Államokban is. Elvileg a kormánynak lehetősége nyílna leállítani az ügyletet, csakhogy az adóslevél-ajánlat amerikai kezelője nem más, mint a Demokrata Párt egyik legnagyobb pénzügyi támogatója, a Goldman Sachs and Company cég, amelynek Robert Rubin pénzügyminiszter volt a korábbi társelnöke.
