Gőzerővel folyik a Matáv hitelszerkezetének átalakítása. Ennek részeként a múlt héten – újszerű konstrukció keretében – 10 milliárd forintos szindikált hitelt vett fel a cég egy kizárólag magyar bankokból álló konzorciumtól. A Euromoney című tekintélyes londoni pénzügyi lap júniusi értékelése szerint a világ legjobb szindikálthitel-felvevőjének számító cég (lásd külön írásunkat) célja ezzel elsősorban az volt, hogy folytathassa devizában fennálló tartozásainak forinthitelekre való átalakítását. Az ötéves futamidejű, összesen 16 hazai hitelintézet által nyújtott hitel kamatozása – a hasonló nagyságrendű tranzakciók esetében most első ízben – a budapesti bankközi kamatlábhoz, a Buborhoz igazodik, s azt 12,5 bázisponttal haladja meg. Annak eldöntéséhez, hogy ez sok vagy kevés, egyelőre nem nagyon állnak rendelkezésre összevethető adatok. A Matáv kivételes hitelpiaci pozíciójának ismeretében azonban nem valószínű, hogy más cégek hasonló futamidőre ennél olcsóbban jutnának forintforrásokhoz. (A hitelszerződés megkötésének bejelentésekor Zdeborsky György, a bankkonzorcium egyik főszervezőjének számító CIB Hungária Rt. elnök-vezérigazgatója kijelentette: ma a Matáv a legjobb vállalati hitelfelvevő Magyarországon.) A még mindig magas hazai kamatlábak miatt a forinthitelek ugyan drágábbak a távközlési társaság számára a devizaforrásoknál, ám az árfolyamkockázatok mérséklése érdekében – tekintettel arra, hogy a bevételek forintban keletkeznek – a cég igyekszik fizetési kötelezettségeit hazai pénznemre váltani. Az idei félévzáráskor 152 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkező Matáv-csoport forinthiteleinek aránya hozzávetőleg 35 százalékos volt; ez a legutóbbi tranzakció nyomán várhatóan 40 százalék fölé emelkedik. Az utóbbi egy-két évben ugyanakkor számottevően nőtt a hitelállomány átlagos futamideje is, s mára a 4-5 éves középlejáratú hitelek a meghatározóak.
A Matáv – mely 1994-től összesen 270 milliárd forintot fordított távközlési rendszereinek korszerűsítésére – három forrásból finanszírozza fejlesztéseit. Először is, a privatizáció 1993 decemberében megtett első lépésekor a Deutsche Telekom és az Ameritech alkotta új tulajdonosi konzorcium, a MagyarCom 400 millió dollárral emelte meg a cég alaptőkéjét. A második forrás a Matáv által megtermelt jövedelem: a kilencvenes évek elején még egymilliárd forint alatti éves nyereséggel rendelkező cég eredménye tavaly 23,6 milliárd forint volt, s ezzel a Matáv jelenleg a legnyereségesebb magyar vállalkozásnak számít. (A cég egyébként a jövő év végéig adómentes, az azt követő fél évtizedben pedig 60 százalékos társaságiadó-kedvezményt élvez majd.) A harmadik pénzforrást természetesen a bankhitelek, illetve az esetenként kibocsátott kereskedelmi kötvények jelentik.
A közelgő tőzsdei bevezetéseket szem előtt tartva, óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon a tavalyi rendkívüli mértékű nyereség nem csupán a leendő befektetőknek szóló, egyszeri “mutatvány” volt-e. (A tőzsdére menetel egyébként nem jár alaptőke-emeléssel, így abból csak a Matáv tulajdonosainak – a MagyarComnak és az ÁPV Rt.-nek – származik majd bevétele, a társaságnak magának nem.)
Csák János, a Matáv pénzügyi ágazatának igazgatója szerint nem képzelhető el, hogy az eredményt “felpumpálják” – a részvénypiacokat ugyanis tartósan nem lehet becsapni. A távközlés olyan iparág, ahol a befektetők hosszú távon terveznek, a téves információszolgáltatás pedig gyorsan megbosszulja magát.
A társaság átláthatósága és a gazdálkodásáról adott pontos jelentések a létfontosságú bankkapcsolatokhoz is nélkülözhetetlenek, s nyilván ahhoz is hozzájárultak, hogy a cégnek az utóbbi évek változó makropiaci körülményei között sikerült folyamatosan növelnie elfogadottságát a nemzetközi pénzpiacokon.
