Két határon túli és egy hazai gyárat megvásárolt, egy külföldi társaságot pedig alapított a Zalakerámia az idei első félévben. A cég folytatta tehát a két évvel ezelőtt (a romhányi Rékerámia megvásárlásával) megkezdett akvizíciós sorozatát. Tette mindezt a kedvező tőzsdei hangulatban végrehajtott, a kibocsátást szervező CSFB opciójának lehívása után közel 45 millió dolláros tőkeemelésre támaszkodva. A 7 ezer forintos kibocsátási árfolyamú új részvényeket egyébként bevezették a Budapesti Értéktőzsdére, és megjelennek majd velük az amerikai piacon is.
A terjeszkedés lebonyolítására Ausztriában, egymillió schillinges alaptőkével, Hussar Holding néven társaságot alapított a Zalakerámia. A holding alaptőkéjét a magyar tulajdonos fenti részvénykibocsátása után 441 millió schillingre emelték. Idén tavasszal a horvát piac kétharmadát birtokló Inker 80 százalékát – 10,5 millió márkáért – már a Hussar vásárolta meg. Ugyancsak e holding birtokába került a Pietra 59 százaléka (a vételár 3,5 millió dollár volt). Azóta ebben a – hazai gyártók közül egyedüliként ipari célú kerámiát is előállító – budapesti gyárban a Zalakerámia 77 százalékos többséget szerzett, tőkeemelés formájában. A társaság kelet felé is terjeszkedik: május végén – 10,5 millió dollárért – megvásárolták a Cesarom 62 százalékát. A nyereséges cég Románia egyik vezető burkolólap- és szaniteráru-gyártója.
A hitelkiváltásokkal, reorganizációkkal és feltőkésítésekkel együtt az idei akvizíciók összesen 47-50 millió dollárjába kerülnek a Zalakerámiának. A terjeszkedés eredményeként a holding Közép- és Kelet-Európa legnagyobb burkolólap-gyártójává vált. Itthon és Horvátországban piacvezető, Romániában pedig a piac jelentős részét tudhatja magáénak. A holding burkolólapgyártó kapacitása éves szinten megközelíti a 10,7 millió négyzetmétert.
A reorganizációkra folyamatosan kerül sor, így a tőkeemelésből befolyt 45 millió dollárnak csak egy részét használták még fel. Ennek köszönhetően a társaság pénzügyi helyzete lényegesen javult: a tavaly év végén 1,2 milliárd forintos pénzeszközök az idei első félév zárásakor 4,9 milliárd forinton álltak. Amennyiben ez az összeg az év végéig a társaság számláján kamatozik, önmagában akár 300 millió forinttal is növelheti a pénzügyi eredményt. További javító tétel lehet az az 1991-es privatizáció óta ki nem fizetett, több mint 100 millió forintos privatizációs ellenértékhányad, amire a társaságnak fizetési ígérete van az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től. A másik oldalon áll ugyanakkor a Pietra – idén várhatóan legalább 300 milliós – vesztesége, ami azonban jövőre előreláthatólag már nyereségre fordul. A Zalakerámia éves eredménye – a romániai gyár megvásárlása előtti ismeretek alapján – elemzők szerint akár az 1,7 milliárdot is elérheti.
