Mind a republikánusok, mind a demokraták elégedetten nyilatkoztak az ötéves huzavona után a napokban megszületett amerikai költségvetési kompromisszumról. Az államháztartást 2002-re teljesen kiegyensúlyozó most hozott döntések tartalmazzák mindkét párt dédelgetett elképzeléseit. Ezek eredményeképpen összesen 91 milliárd dollárral csökkennek az adóterhek, ez mintegy 5 milliárd dollárral több, az eredetileg tervezettnél. Az Egyesült Államokban 16 év óta első adócsökkentés egyik legfontosabb eleme a befektetések értéknövekedése után fizetendő összeg csökkentése. 2001-től 28 százalékról 18 százalékra rövidül a legalább 5 évig birtokolt befektetések eladása után keletkezett haszon maximális adókulcsa. Ez előtt a dátum előtt az 1997. július 29-ét megelőzően vásárolt, és legalább egy évig megtartott részvények eladásakor realizált nyereségét 20 százalékos adó terheli a jövőben. Az utolsó, 1978-as adóváltozáskor 49 százalékról mérsékelték a napjainkig érvényben lévő 28 százalékra a rátát. A másik, a reformon belül legjelentősebb pénzügyi kihatással járó változás a 16 évnél fiatalabb gyermeket nevelő családokat érinti. Ez utóbbiak terhei gyermekenként évi 500 dollárral csökkennek, ezen felül a középiskolai tanulmányi terheket enyhítendő, 1000 dollárról 1500 dollárra emelik az igénybe vehető adóhitel összegét. Az új adórendszer bátorítja a nyugdíj-előtakarékosságot, évi 100 000 dolláros befizetésig kedvezményeket adva, és csökkennek az örökösödési terhek is.
Az ellenzék végül is nem zárkózott el Clinton elnök minimálbér-javaslata elől, amely a szociális programokban dolgozókat érinti, és megállapodtak egy, a mintegy 500 000 rossz helyzetű bevándorló támogatását szolgáló alap felállításáról.
A kedvezmények ellensúlyozására mintegy 50 milliárd dollár bevételnövelést irányoztak elő a törvényhozók. Ezen belül jelentős forrást jelent a belföldi légi forgalmat terhelő 3 dolláros repülőtéri illeték bevezetése, bár ugyanakkor a repülőjegyet terhelő adót 10 százalékról 7,5 százalékra csökkentik. További jelentős összeget várnak a cigarettaadó növeléséből, a jelenlegi csomagonkénti 24 cent helyett 2000-től 34, ezt követően 2002-g 39 centet kell majd fizetniük a dohányosoknak.
A költségvetési terv legjelentősebb tételét azonban kétségkívül a szociális reformok jelentik, amelyek keretén belül öt év alatt 128 milliárd dollárt takarítanak meg a Medicaid és a Medicare módosított finanszírozásával. Elvileg mindezek révén 2002-re megszűnhet az államháztartás deficitje, ami 1969-ben fordult elő ezt megelőzően, ám a konjunktúra alakulása még közbeszólhat. A jelen helyzetben, hét év folyamatos GDP-növekedés után, a szakértők az 1997-es pénzügyi évre a GDP 0,6 százalékát kitevő, 40-50 milliárd dolláros hiányra számítottak egészen e hét végéig. (Figyelő, 1997/31. szám.) Az államkincstár által a hét végén közzétett adat szerint a szeptember 30-án záruló pénzügyi év negyedik negyedének finanszírozási igénye a várt 40-45 milliárd helyett mindössze 10 milliárd dollár lesz, így elképzelhető, hogy a végső deficitszint is kedvezően módosul. A deficitrekordot egyébként 1992-ben jegyezték fel a tengerentúlon, 290 milliárd dollárral, ami az akkori GDP 4,9 százalékára rúgott. Az előrejelzések szerint 2003 után szufficites lesz az amerikai költségvetés, a többletet ezen időpont és 2007 között összesen 5 és 34 milliárd dollár között várják. Egyes elemzők úgy vélik, 2000-től ismét veszélyesebb vizekre kerülhet az államháztartás, akkor érik el ugyanis a nyugdíjkorhatárt a második világháború után született “baby boomers”-ek.
Ami az amerikai gazdaság aktuális állapotát illeti, a napokban publikált statisztikák némileg ellentmondanak egymásnak. A GDP második negyedéves gyarapodása a vártnak megfelelően 2,2 százalékos volt, az előző 3 hónap 4,9 százaléka után, azaz fékeződésről tanúskodik. Az infláció is mérséklődött, a GDP-hez kötődő árindex (chain-weighted price) 1,4 százalékkal nőtt, az előző negyed 2,4 százaléka után, utoljára 1963-ban volt hasonlóan gyenge növekedés. A háztartások költekező kedve is csillapodott, az előző negyedévi 61,7 milliárdos kiadásnövekedés után mindössze 9,8 milliárd dollárral fordítottak többet új javakra.
Ugyanakkor tény, hogy a vállalati beruházások jelentősen növekedtek, amelynek következményeként a következő negyedévre ismét gyorsuló gazdasági növekedésre kell számítani. A GP Morgan 4 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, és ezt támasztják alá a napokban publikált munkanélküliségi adatok. Ezek szerint 22 ezerrel kevesebben keresnek munkát mint az előző negyedben, július végén összesen 277 ezer ilyen igényt tartottak nyilván. Hasonló helyzet 1974 januárjában fordult elő, akkor 269 ezren kerestek munkát az Államokban. A júliusi munkanélküliség 4,8 százalékos volt, miközben májusban az aktív lakosság 5 százaléka volt állástalan. A telített munkaerőpiac azonban egyelőre nem jár a bérekre nehezedő nyomással, amelyre mellesleg a leginkább figyel a Fed, a bérköltségek és az ezzel járó szociális hozzájárulások 0,8 százalékkal nőttek az első háromhavi 0,6 százalék után, ám ez még belefér a monetáris irányítók által kívánatosnak tartott 0,6-0,9 százalék közötti sávba.
A piac egyelőre elégedett a statisztikákkal. A hőmérőként is elismert 30 éves államkötvénykamat 6,28 százalékra süllyedt az államkassza tervezett rendbetételének, valamint a konjunktúra fékeződésének hírére, ugyanakkor a Wall Streeten a részvényárfolyamok is nagy lendülettel emelkedtek. A Dow Jones az elmúlt hetet ismét rekordokkal tette emlékezetessé, július 31-én újabb fontos lélektani küszöböt átlépve, 8254,9 pontra emelkedett.
