Akorábban elfogadott privati- zációs stratégiának (Figyelő, 1996/49. szám) megfelelően a Takarékbank részvényeinek 60,98 százalékát ajánlják fel stratégiai befektetőknek, 5 százaléknyi részvényt pedig a hitelintézet dolgozói jegyezhetnek, kedvezményesen. A fennmaradó rész a bankot alapító takarékszövetkezetek birtokában marad, akik opciót kapnak arra, hogy belátható időn belül többségi tulajdont vásároljanak. Németh Gábortól, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. ügyvezető igazgatójától megtudtuk: az igazgatóság a pályázatok szerdai értékelését követően teszi meg javaslatát a pénzügyminiszternek. Így a tulajdonosváltás elvben akár a hitelintézet májusi éves rendes közgyűléséig lebonyolódhat. Az egyetlen bizonytalansági tényezőt a kisebbségi tulajdonos törvényben biztosított elővásárlási joga jelenti, ameny-nyiben azzal élni kívánnak a takarékszövetkezetek.
A jelek szerint azonban ezzel az akadállyal nem kell számolni. Kiss Endre, az Országos Takarék-0szövetekezeti Szövetség (OTSZ) elnöke lapunknak elmondta: mivel a szövetkezetek jelenleg az új hitelintézeti törvény saját tőkére vonatkozó előírásainak teljesítésén “szorgoskodnak”, nincs elegendő pénzük, hogy versenyre keljenek a külföldi befektetőkkel. Éppen ezért nem is élnek elővásárlási jogukkal, “cserébe” viszont a két potenciális befektetővel folytatott előzetes tárgyalások során elérték, hogy továbbra is ők adják a Takarékbank felügyelőbizottságának elnökét, s a jelenlegi mellett még egy taggal képviselhessék magukat a bank igazgatóságában. Ezen felül véleményezhetik a többségi tulajdonos által a bank menedzsmentjébe delegált belső tag kinevezését is. Az elnök fontosnak tartotta jelezni, hogy mindkét jelentkező szóban elfogadta azt a szövetkezeti szempontot, miszerint a Takarékbank elsődlegesen a takarékszövetkezetek kiszolgálását végző csúcsbank, és csak másodsorban nyereségérdekelt kereskedelmi bank. Ez persze csak a pályázati anyagok ismeretében válik egyértelművé, éppen ezért az OTSZ várhatóan tanácskozási joggal részt vesz az ÁPV Rt. értékelőbizottságának ülésén is.
A Németország nyolcadik legnagyobb hitelintézetének számító Deutsche Genossenschaftbank (DG Bank) beadta pályázatát a Takarékbank többségi tulajdonrészének megvásárlására – erősítette meg a Figyelő értesülését Detlef Marquardt, a bank kommunikációs és sajtóigazgatója. Az 1996-os esztendőt 191 milliárd márkás mérlegfőösszeggel záró DG Bank a Hungária Biztosítóval közösen dolgozta ki ajánlatát, ami annyit jelent: győzelmük esetén a német Allianz-csoportot erősítő biztosító – feltehetően a kötelező alaptőke-emelés során – lehetőséget kapna arra, hogy részesedést szerezzen a Takarékbankban. Az európai mértékkel mérve is jelentős, tavaly 607 millió márkás eredményt elérő DG Bank egyébként saját tőkéjét a tavalyi évben 7,5 milliárd német márkára növelte. A bank maga is része a különféle ingatlan-, lízing- és pénzügyi szolgáltató társaságokat tömörítő DG Bank-konszernnek, amely tavaly 331 milliárd márkás mérlegfőösszeg mellett 870 millió márkás eredményt tudott felmutatni. A pénzintézet alaptőkéjének több mint 90 százalékán a bankcsoporthoz tartozó, szövetkezi alapon létrehozott társbankok és intézetek osztoznak. Így a DG Bank, a Takarékbankhoz hasonlóan, csúcsbanki szerepkört is ellát hazája takarékszövetkezeti szektorában. A bank külföldön szintén aktív, több mint 20 városban rendelkezik különféle érdekeltségekkel.
A német bankóriás konkurense, az osztrák GiroCredit nem árult el részleteket a Takarékbankkal kapcsolatos terveiről. A Figyelő kérdésére Georg Bucher szóvivő csupán azt erősítette meg: ők is beadták pályázatukat a felkínált többségi tulajdonrész megszerzésére.
