A készülékek ára és tudásszintje is valahogy hasonlóan alakulhat Drozdy szerint, mint ahogyan a számológépeké alakult az elmúlt egy-két évtizedben – azaz lesznek igen olcsó alapkészülékek, és lesznek specifikus használatra is alkalmasak, amelyek ára nyilván ezután is “tétel” lesz a vállalati- vagy a magánköltségvetésben.
Drozdy szerint 10-15 év alatt a mobiltelefon-ellátottság elérheti akár a 80 százalékot is, miközben a beszélgetés jellegű használat az összes használat felére apadhat. Az adattovábbítást, az internetezést és az egyéb nem beszédjellegű kommunikációt Drozdy szerint egy-két éven belül olyan új szolgáltatások segítik majd elő, amelyek a jelenlegi 9600 bit/sec-nél jóval nagyobb sebességű adatátvitelt tesznek lehetővé, illetve megteremthetik a “csomagjellegű” adatátvitel lehetőségét is.
Drozdy azonban úgy véli, az adatátvitel előtérbe kerülése ellenére az emberek többsége a jövőben is elsősorban beszélni szeret majd, és szívesebben rendel majd például mozijegyet szóban, mint írásban.
A szakember szerint Budapest ma a mobiltelefon-forgalmat tekintve a világ első három városa között van – és ez a frekvenciatartomány szűkössége miatt problémákat is felvet. (A legnagyobb mobiltelefon-sűrűségű skandináv államokban ma 100 lakosra 30 készülék jut, nálunk egyelőre 5 – de a készülékek 45 százaléka Budapesten üzemel. Ezáltal a lakosság mintegy 20 százalékára jut a mobiltelefonok közel fele, miközben a magyarok legalább kétszer, két és félszer annyit használják a mobilokat, mint a skandinávok – így lesz Budapest az egyik legnagyobb mobiltelefon-forgalmú város a világon. A helyzetet színezi az is, hogy Budapest a Duna és a budai hegyek hatásai miatt hálózatépítési szempontból ugyancsak bonyolult város.)
A mobiltelefónia világszintű alultervezettségét is mutatja – a nyolcvanas években világviszonylatban 1 százalékos ellátottsággal számoltak a szakemberek -, hogy a GSM-rendszer a ma használt 110 gigahertzes, azaz 110 ezer megahertzes frekvencia-tartományból mindössze kétszer 25 megahertznyit használhat.
A kétszer 25 MHz-ből tartományonként 1 MHz-et az otthoni cordless telefonok használnak, és 8-8 MHz jut a GSM-társaságoknak, valamint a Matáv Rt.-nek. Utóbbi a fix-telepítésű rádiótelefonokat üzemelteti az elvileg a GSM számára fenntartott tartományban, de Drozdy arra számít, hogy a Matáv – egy másik sávért cserébe – hajlandó lesz ezeket a készülékeket áthangolni, és így a két GSM társaság számára felszabadítani a lefoglalt tartományt.
A frekvencia-tartomány telítődése – egyáltalán nem mellékesen – azzal jár, hogy egyre nagyobb költséggel lehet növelni a kapacitást, ami előbb-utóbb a szolgáltatás viszonylagos drágulását okozhatja.
A helyzeten az javíthat, ha újabb frekvencia-tartományhoz jut a GSM-szolgáltatás, ha felszabadulnak a Matáv által lefoglalt tartományok, vagy ha beindul Magyarországon az 1800 MHz-es szolgáltatás. Drozdy szerint az 1800-as és 900-as szolgáltatások kombinációja lenne az ideális megoldás, mivel az 1800-as önálló kiépítése óriási beruházást igényelne – miközben épületen belül nem lenne jó a szolgáltatás minősége. A szakember szerint Magyarországon azt a nemzetközi gyakorlatot kellene követni, amely szerint a két szolgáltatást egyazon társaság (társaságok) nyújthatják. A duál használatú készülékek – amelyek mindkét tartományban működnek – és az ehhez tartozó technológia még az idén megjelenik, így a vegyes szolgáltatás már 1998-ban megindulhatna. Ez azt jelentené – mondta Drozdy -, hogy a készülék mindig azt a tartományt használná, amelyiket éppen célszerűbb, és ezzel a 900-as tartomány kapacitás igénye is csökkenne. Ugyanakkor az 1800-as celláinak akár össze sem kellene érniük, hiszen a köztes sávokban a készülékek 900-as “fele” szolgálhatná az átmenetet.
Mindenesetre a többfunkciós mobilkészülékek kísérleti példányai már elkészültek. Ezek a nagyvárosokban 1800-as megahertzen működnek, mert ebben a sávban több átviteli csatorna áll rendelkezésre. Kilépve ezek hatósugarából, automatikusan átváltanak a 900 megahertzes GSM-frekvenciára. Szakértők szerint a kétsávos működtetés során elérhető kapacitástöbblet nagymértékben függ a vételre alkalmas készülékek elterjedtségétől. Optimális esetben például 130 százalékkal több frekvencia 180 százalékkal nagyobb kapacitást teremt.
A nagy készülékgyártók közül a Pannon GSM-mel szerződéses kapcsolatban lévő Nokia már felkészült a változó piaci feltételekre. Úgy tartják, nem halogathatják a lépést, mert számításaik szerint nagyon hamar eljön az az idő, amikor már csak ilyen kettős célú készülékeket használnak majd az emberek.
Hosszabb távon – a 80 százalékos lefedettség eléréséhez – a 900-as és az 1800-as kombinációja sem lesz elegendő – latolgat Drozdy, majd hozzáteszi: a háttérben már készül a GSM evolúciójának tekinthető, az azt csendben felváltó új technológia, és a jövőben várhatóan újabb frekvencia-tartományok is a mobiltelefónia szolgálatába állhatnak.
