Csődbiztos a Magyar Televízió élén? Vannak, akik szerint az MTV Rt. gazdasági helyzete annyira megrendülhet, hogy ez is elképzelhető. A televízió menedzsmentje úgy véli, hogy az állam jelentős forrásokat vont el az átalakulás nehéz időszakában lévő társaságtól, s ez veszélyezteti a folyamatos működést.
Ma az MTV Rt.-nek nincs gazdasági igazgatója. Szilárd Tibort Peták István elnök felmentette tisztéből, majd kinevezte elnöki tanácsadóvá. (Ez a gesztus kissé különös annak fényében, hogy az elnök a leváltás indokaként azt nevezte meg: elégedetlen volt a gazdasági igazgató tevékenységével, Szilárd Tibor késlekedett az átalakulás terveivel.) A gazdasági igazgatói posztra február végén pályázatot írtak ki. Bárki is lesz a nyertese, nagyon nehéz dolga lesz – már csak azért is, mert rendkívül rövid idő állt rendelkezésére ahhoz, hogy pályázatát elkészítse.
Az MTV Rt. tavaly közel 33 milliárd forintból gazdálkodott, idei bevételei a becslések szerint 20-22 milliárd forintra rúgnak majd. (Peták István múlt évi pályázatában 15 milliárd forinttal számolt, ami csakis abban az esetben lett volna elegendő, amennyiben a költségvetés átvállalja az átalakulás költségeit.) – A 20 milliárd forintnak körülbelül az ötödét teszik ki azok az összegek, amelyektől a tévé az általa vitatott törvényi szabályozás miatt elesik – nyilatkozta a Figyelőnek Szilágyi Gyöngyi, az MTV Rt. pénzügyi főosztályvezetője, aki Szilárd Tibor felmentése óta a megbízott gazdasági igazgató.
A médiatörvény értelmében ettől az évtől kezdve az állam csak a műsorterjesztési költségeknek megfelelő támogatásban részesíti az MTV Rt.-t. A Magyar Köztársaság idei költségvetésében viszont az áll, hogy e támogatásból az MTV bizonyos tartozásait a büdzsé kiegyenlíti, s csak az ezután megmaradó 783,1 millió forintot utalja át a televíziónak. Ilyen módon elégítik ki az ÁPV Rt. által még 1994-ben átvett 1 milliárd 544,6 millió forintos követelést.
Ez az összeg – amely tartozást, kamatot és eljárási költséget egyaránt tartalmaz – 1994 óta vita tárgya: abban az esztendőben az Antenna Hungária Rt. (AH Rt.) emelte a sugárzási díjakat, ám az MTV nem fizetett. Az ügyben Békesi László akkori pénzügyminiszter levelet írt Bartha Ferenc kormánybiztosnak, azt kérve, hogy az ÁV Rt. vállalja át az emelésből származó kötelezettséget. Az AH Rt. akkori megbízott vezetője a televíziót arról tájékoztatta, hogy a tartozást az ÁV Rt. 1994 decemberében megvásárolta. 1996-ban viszont az ÁPV Rt. már úgy foglalt állást, hogy mivel 1994-ben az AH Rt. és az MTV között lezajlott perben a bíróság az AH Rt. javára ítélt – s mivel az ÁV Rt. annak idején eme követelést “engedményezési megállapodással” átvette -, most felszólítják a televíziót tartozása kiegyenlítésére. A tévé vezetői szerint viszont Békesi levele egyértelműen az összeg átvállalására és kifizetésére szólította fel a vagyonkezelő szervezetet, ezért nekik valójában nincs tartozásuk. Ezt az érvet a televízió mai vezetői is fenntartják, és vitatják a költségvetési törvényben foglaltakat, mondván: ezzel elesnek több mint 1,5 milliárd forintnyi sugárzási díjtól. Szilágyi Gyöngyi úgy fogalmazott: érthetetlennek tartja, miért “rendezték ily módon ezt a tételt, hiszen erről már 1994-ben döntés született”.
A tévések a költségvetési törvény egy másik passzusát is kárhoztatják, amely ugyancsak a sugárzási díj terhére mentesíti az MTV Rt.-t 1 milliárd 383 millió forint megfizetése alól. Az ebben foglalt adótartozás a kamatokkal és bírsággal együtt ugyancsak vita tárgya. Jelenleg is folyik a per a még 1989-ben keletkezett tételek, illetve egy 1990-92 közötti APEH-ellenőrzés megállapításairól.
A két vitatott tétel összesen 2 milliárd 927,1 millió forintot tesz ki, s a tévé vezetése mindkét ügyben az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni. Ezen összegekkel egyetemben a költségvetési törvényben rendezték – vagyis a sugárzási díj után fizetendő támogatás terhére leírták – a tévének a sugárzási díj újabb, 1996-os emeléséből származó 800 millió forintos adósságát is. Végül tehát az idei 4,5 milliárd forintos sugárzási díjból az állam 783,1 millió forintot áll, a fennmaradó rész törlesztése pedig az MTV Rt.-re hárul. (A sugárzásidíj-tartozások sorsával a 31. oldalon olvasható írásunk is foglalkozik.)
A közszolgálati médiumok a ma hatályos jogszabályok szerint a nézők és a hallgatók által fizetett üzemben tartási díjakból is részesednek. A beszedett pénzből azonban az 1997-es költségvetési törvényben foglaltak alapján az MTV Rt. a médiatörvényben megszabott arányoknál kevesebbet: nem 50, hanem 40 százalékot kap. Az összeg így havonta 385 millió forint, amihez hozzájön az a havi 125 millió, amit az üzemben tartási díjak alól mentesítettek helyett a költségvetés áll. Az MTV Rt. likviditási gondjait súlyosbítja, hogy ezek a pénzek nem az előírt ütemben érkeznek. Szilágyi Gyöngyi elmondta: az előbbi tételből mindössze 250 millió forintot kaptak meg, az utóbbiból pedig még egy fillért sem. (Összehasonlításképpen: tavaly az MTV az előfizetési díjakból havi 600 millió forint apanázst húzott.) Az üzemben tartási díj egyébként – mivel a 640 forintos javaslatot elvetették – végül havi 530 forint maradt.
A médiatörvény értelmében a közszolgálati médiumokban idén január elsejétől csak bizonyos – kulturális, vallási és kisebbségi – műsorokat szabad szponzorálni. Tavaly a költségvetési törvény vitája során szó volt arról, hogy ezt a tilalmat egy évvel később kellene életbe léptetni. Végül maradt az eredeti előírás, csak a reklámidő korlátozása kapott halasztást. Az MTV Rt. vezetői viszont úgy számoltak, hogy a szponzoráció korábbi gyakorlata ebben az évben még nem változik, s decemberben megkötötték a szponzorációs szerződéseket. Szilágyi Gyöngyi 1-1,5 milliárd forintra becsülte azt az összeget, amelytől a televízió így elesik. Kérdés persze, hogy mi lesz a már megkötött szponzorációs megállapodásokkal. Több olyan műsort sugároz a tévé, amelyek láthatóan szponzoráltak, s ily módon ma törvényellenesen működnek. Szóval most befolyik-e a szponzorációs pénz avagy sem? (A reklámkorlátozás szeptemberre halasztása viszont januárban már kedvező eredményt hozott: áfával együtt 2 milliárd 148 millió forint reklámbevétel folyt be.)
A költségvetési törvény legfeljebb 500 millió forint erejéig “céltartalékot képzett az átalakulások – létszámcsökkentések – miatt felmerülő költségekre”. Ezt a pénzt az MTV Rt. és a Magyar Rádió Rt. együttesen kapta. Szilágyi Gyöngyi arról tájékoztatta lapunkat, hogy a nyugdíjazásokkal és elbocsátásokkal kapcsolatban eddig felmerült dologi költségek máris elérték a félmilliárd forintot, s az MTV Rt. újabb 500 fős létszámcsökkentést jelentett be a Munkaügyi Központnál, ami további terheket ró a cégre. Az MTV kinnlevőségei a főosztályvezető kimutatásai alapján a múlt év végén elérték a 3,9 milliárd forintot, amiből mintegy 430 millió forintot tesz ki a behajthatatlan követelések összege. A felügyelőbizottság vizsgálata viszont ennél kevesebbet, 1,6 milliárd forint kinnlevőséget mutatott ki, amiből ők 2-300 milliót tartottak végleg elveszettnek.
Az MTV Rt. menedzsmentje által elkészített, s a tulajdonosi jogokat gyakorló kuratóriumhoz eljuttatott üzleti terv két változatban készült. Az egyik abban az esetben érvényes, ha a jelenlegi törvényi állapot fennmarad; a másik a fentebb taglalt döntések megváltoztatásával számol. Ezeket az üzleti terveket a kuratórium nem fogadta el, mondván: azok legfeljebb egy költségvetési intézmény éves tervének felelnek meg, s nem egy részvénytársaság üzleti elképzeléseit tartalmazzák. A kuratóriumi tagok úgy vélték: illúzió abban hinni, hogy az 1997-es költségvetésben megfogalmazott passzusokat a parlament megváltoztatja. A testület jelenleg is dolgozik azon a parlamentnek szánt jelentésen, amely az idei költségvetési törvény MTV Rt.-re vonatkozó részeiből fakadó súlyos következményeket s a jelenlegi vezetés munkájának hiányosságait taglalja. Felteszi azt a kérdést is: miért késik az átalakulás, karcsúsítás terve? Ha a jelenlegi állapotok fennmaradnak, nincs az a pénz, ami elegendő lenne az MTV Rt. részére.
Egyelőre azonban az is kérdéses, sikerül-e megfelelően koncepciózus és felkészült gazdasági vezetőt találni a Magyar Televízió élére. A többi csak aztán jön.
