Az új versenytörvény belépésével komoly változások várhatók a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) életében január elsejével. Emellett december végén a versenyhivatal és a versenytanács elnökének mandátuma is lejár. Bár sorsuk ma még bizonytalan, információink szerint mindkettőjüket újra kinevezik.
Januártól lényegesen megváltozott versenytörvény alapján dolgozik a hivatal (Figyelő, 1996/24. szám), amit a jogalkalmazónak és a vállalkozásoknak is meg kell még tanulniuk. A versenyhivatal bizonytalan sorsú felső vezetésének (lásd külön írásunkat) harmadik, egyelőre még biztosan székében maradó tagja, Stadler János elnökhelyettes a törvény változásai közül arra hívta fel a figyelmet, hogy januártól kérelemre csak fúziókontroll és kartellmentesítés esetén indulhatnak vizsgálatok, minden egyéb esetben hivatalból kell megindítania az eljárást a GVH-nak. Ez jelentős változás a jelenlegi helyzethez képest, hiszen a hivatal eddigi történetében a kérelemre indult eljárások domináltak. 1997-től azonban csak bejelentéssel élhet a Versenyhivatalnál az, akinek valamely versenymagatartás jogát vagy jogos érdekeit sérti. A bejelentést követően a versenyfelügyeletnek 30 nap alatt kell eldöntenie, hogy az ügyben megalapozott-e a közérdek sérelme. A versenyhivatal ugyanis csak ebben az esetben viszi végig a vizsgálatot, azaz adja át döntésre az ügyet a versenytanácsnak. Stadler János azt reméli, hogy ezzel a szűrővel kevesebb lesz az olyan, szélesebb kört nem érintő, gyakran a kérelem elutasításához vezető csekély jelentőségű ügyek száma, amelyek eddig túlságosan igénybe vették a hivatal munkatársait.
Az elnökhelyettes a fontosabb változások sorából kiemelte még, hogy 1997-től a tisztességtelen gazdasági tevékenységet általánosságban tiltó generálklauzula alapján már csak a bíróság előtt lehet eljárást indítani, a versenyhivatalnál csak a konkrét tényállásba illő közérdekű sérelmek esetén lesz mód bejelentésre. Ez ugyancsak komoly változást hozhat, hiszen eddig az ügyek tetemes részében épp a generálklauzula alapján született meg az elmarasztaló határozat. Az általános tilalom alkalmazhatóságának hiányában viszont megkönnyítik a versenybírók és vizsgálók dolgát azok a változások, amelyek a gyakorlatban jelentkező problémák alapján pontosították, egyértelműbbé tették az egyes tényállásokat. A törvény harmadik, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmát magában foglaló fejezete például az eddigi szabályozással szemben objektív – tehát vétkességtől független – felelősségi kategóriává teszi a fogyasztók megtévesztésének tilalmát, amikor nem köti azt a kelendőség fokozásának célzatához. Ugyanakkor azzal, hogy ezt a megtévesztést csak a gazdasági verseny során tanúsított magatartáshoz köti, nyilvánvalóvá teszi: a versenyhivatal nem egyedi panaszos ügyeket bírál el, hanem egy vállalkozás általános versenymagatartásáról hoz döntést.
