A korábbi években adókedvezményben részesült cégek végre visszakaphatják a tavalyi évre indokolatlanul megfizetett adójukat. Mégis savanyú a szőlő, s nem véletlenül… A költségvetés hónapokon keresztül használta a pénzüket, s most mégis csak kamat nélkül hajlandó azt visszaadni.
A korábban adókedvezményben részesült adóalanyok jelentős részét érzékenyen érintette a társasági adó tavaly januárban debütált új szabályozása: a számított és a kiegészítő adó bevezetése. Azon cégek számára, amelyek 5 vagy 10 évre adókedvezményt kaptak, csak a 18 százalékos számított adóra hagyták meg a kedvezményt, a 23 százalékos kiegészítő adót viszont nekik is meg kellett fizetniük. A szabályozás kárvallottjai az esetek többségében külföldi tulajdonban lévő adóalanyok voltak. Ezért a vegyes vállalatok érdekeit képviselő Joint-Venture Szövetség az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, mondván: az egyszer már megkapott adókedvezmények utólagos megvonása alkotmányellenes. Az alkotmánybírák helytállónak találták a szövetség beadványát, és alkotmányellenesnek nyilvánították és visszamenőleges hatállyal megsemmisítették a társasági adótörvény azon paragrafusát (11.), amely a korábban megkapott adókedvezményeket a számított adóra korlátozta. Ekkor kezdődött igazán az érintett cégek kálváriája. Az 1995-re járó kiegészítő adót ugyanis eddigre már megfizették a költségvetésnek. Ez az AB döntése után visszajárt volna. Az APEH azonban nem volt hajlandó visszautalni, mondván: joghézag van; amíg utasítást nem kap, nem cselekedhet. A Pénzügyminisztérium szakapparátusa ugyan állította, hogy az adóhatóságnak joga lenne fizetni, de mivel nem tette, felügyeleti szervként utasítania kellett volna erre az adóhatóságot. Ezt azonban a tárca vezetése nem kapkodta el. December elején végre úgy döntöttek: az érintettek végre hozzájuthatnak hónapok óta visszajáró pénzükhöz.
Annak ellenére csak most született meg a döntés, hogy az érintett adóalanyok képviselői már hónapok óta ostromolták a tárcát. Mint Toldy-Ősz Iván, a Joint-Venture Szövetség ügyvezető elnöke elmondta: négy hónap alatt három kérelmet adtak be a Pénzügyminisztériumnak. Az adótanácsadó cégek pedig azt a kérdést is firtatni kezdték, hogy milyen kamatot kapnak a vállalatok hónapokon keresztül jogtalanul használt pénzük után a költségvetéstől. December elején erre is megszületett a válasz a Pénzügyminisztériumban. Ám az sokak számára nem igazán ad okot az örömre… A tárca állásfoglalása szerint ugyanis a társasági adótörvénynek az adókedvezményekre vonatkozó előírásait úgy kell alkalmazni, hogy nem kell figyelembe venni azokat a korlátozásokat, amelyeket a 11. paragrafus tartalmaz. A megváltozott helyzet miatt az adóalanyoknak önellenőrzésre lesz lehetőségük. Azaz visszaigényelhetik az 1995. évre megfizetett adót, illetve, ha úgy akarják, beszámíttathatják december 20-ai társaságiadó-feltöltési kötelezettségbe. Kamatot tehát nem kapnak… Mint Pölöskei Pálnétól, a Pénzügyminisztérium illetékes főosztályvezető-helyettesétől megtudtuk: mintegy 10 milliárd forint az az összeg, amelyet az adóalanyok az Alkotmánybíróság döntése miatt visszaigényelhetnek vagy fizetendő adójukba beszámíttathatnak. Ennek pedig a kamata sem elhanyagolható summa – lenne. Az érintettek bizonyára azzal is beérték volna, ha csak az önellenőrzési pótlékkal, a késedelmi pótlék felével, megegyező kamatot kapnak. A tárca “nagylelkűsége” azonban mindössze addig terjed, hogy az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg az adóhatóság módosítja a tavaly fizetett adó alapján kivetett, ez évre szóló fizetési meghagyást is.
Toldy-Ősz Iván, a Joint-Venture Szövetség ügyvezető elnöke múlt péntekig hivatalosan nem értesült arról, hogy az érintett cégek mikor és milyen módon kapják vissza az indokolatlanul megfizetett adót. Az ügyvezető elnök sajnálattal jegyezte meg: a PM állásfoglalása nem tér majd ki arra, kapnak-e kamatot az érintettek. A két véglet a lehetőségek skáláján: az 1995-96-ban befizetett összes többletadó után járna kamat – illetve csak akkor, ha a vállalatok az önellenőrzésük benyújtását követő 30. napig nem jutnak hozzá a pénzükhöz. A pénzügyi tárca – természetesen – ez utóbbi megoldással ért egyet; állásfoglalása ezért nem tér ki a kamat kérdésére.
Erdős Gabriella, a KPMG Hungária Kft. adószakértője nem tartja megnyugtatónak a minisztérium utasítását. Véleménye szerint legalább a jegybanki alapkamattal megegyező kamatot mindenképpen fizetnie kellene a költségvetésnek, hiszen már több mint egy éve használja a pénzt. Úgy véli, elméleti problémák is felvethetők az utasításban foglaltakkal kapcsolatban. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis az adóalany akkor készíthet önellenőrzést, ha ő tévedett, például adójának megállapításában. Jelen esetben viszont nincs szó tévedésről – mondja az adószakértő -, hiszen a jogalkotó által elfogadott szabályt az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Ha pedig nincs szó tévedésről, akkor az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételekkel önellenőrzésre sincs mód, azaz a PM állásfoglalása ellentétes a törvénnyel. Az adószakértő szerint ezért speciális módon kellett volna rendezni az érintett vállalatok problémáját, s nem az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott önellenőrzéssel.
