Jövőre a becslés széles körű alkalmazására készül az adóhatóság: azoknak az önálló tevékenységet folytató magánszemélyeknek állapítja majd meg ilyen módon a jövedelmét, akik a rövidesen megjelenő pénzügyminiszteri irányelvben rögzített összegnél kevesebbet vallanak be. Az egyéni vállalkozók érdekképviseleti szervei enyhén szólva nem rajongnak a szabályozásért, sőt alkotmányossági kifogásokat is emlegetnek. A meglehetősen hosszadalmas, s a magánszemélyek pénztárcájában turkáló becslési eljárás az adatvédelmi biztos szerint nem feltétlenül alkotmányellenes.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása keretében idén január elsejétől a törvényhozók lehetőséget adtak az adóhatóságnak, hogy a jövedelem megállapításának addig csak korlátozottan használható módját, a becslést széles körben alkalmazza. Erre először 1997-ben kerülhet sor.
Évek óta visszatérő probléma, hogy miközben az alkalmazottak egyre több személyi jövedelemadót fizetnek, az egyéni vállalkozók alig járulnak hozzá a közteherviseléshez. Az elmúlt évben például az államháztartás közel 400 milliárd forintos személyi jövedelemadó-bevételéből az egyéni vállalkozók befizetései mindössze 3,5 milliárd forintot tettek ki. Érdekesen alakul az egy főre jutó átlagjövedelem is: miközben az alkalmazottaké növekszik, az egyéni vállalkozóké az infláció ellenére csökken. 1994-ben a főállású egyéni vállalkozók még átlagosan évi 193 ezer forint jövedelmet mutattak ki, tavaly már csak 169 ezret, miközben az alkalmazottak átlagjövedelme ennek több mint kétszerese, közel 400 ezer forint volt. A tavalyi bevallások feldolgozása során az is kiderült, hogy a tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozók egy főre jutó vesztesége is nőtt: 1994-ben még “csak” 26 ezer forint volt, tavaly pedig már meghaladta a 34 ezer forintot.
Mindez arról tanúskodik, hogy a pénzügyi kormányzat eddigi erőfeszítései az egyéni vállalkozók megadóztatására nem jártak sikerrel: hiába szigorítottak a költségelszámolási szabályokon, hiába erősítették meg az adóhatóságot, ebből a költségvetésnek nem sok “adóforintja” származott. Most viszont reménykedik a pénzügyi vezetés, hogy a vállalkozók megijednek az esetleges retorzióktól, s 1996-os jövedelmüket a tavalyinál magasabb szintre srófolják fel.
A vállalkozók érdekképviseleti szervei viszont nem csodálkoznak az alkalmazottakétól elmaradó vállalkozói jövedelmeken: míg ugyanis a munkaviszonyból származó bérek növekedését szinte évente garantálják, mondják, addig a vállalkozói jövedelmek teljesen bizonytalanok. 1995-ben például egyértelmű volt, hogy csökkenni fog a vállalkozások jövedelmezősége, hiszen a legfontosabb gazdaságpolitikai cél a belső fogyasztás mérséklése, a lakosság reáljövedelmének radikális csökkentése volt.
Hogy az idei vállalkozói jövedelmek hogyan alakulnak, az majd a jövő évi adóbevallásokból derül ki. A pénzügyi tárca mindenesetre azzal számol, hogy növekedni fognak. Ha másért nem, hát a becslés miatt – vélik a PM-ben. December elején nyilvánosságra hozzák azokat a minimális jövedelemhatárokat, amelynél kevesebbet “nem illik”, még inkább nem tanácsos bevallaniuk az önálló tevékenységet folytatóknak, mert különben hosszú, s igencsak aprólékos procedúrára számíthatnak. Ezek ismeretében valószínűleg magasabbak lesznek az 1996-os jövedelmek – állítják a pénzügyi tárca szakemberei. (A személyi jövedelemadó-törvény szerint önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amely nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe, így különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége.)
Az irányelv egyébként meglehetősen sok adatot tartalmaz: külön határoz meg jövedelemhatárokat a főállású egyéni vállalkozókra, a kiegészítő vagy nyugdíj melletti tevékenységet végzőkre és az önálló tevékenységet nem egyéni vállalkozóként folytató adózókra. Figyelembe veszik a területi sajátosságokat is, négy településnagyság szerint téve különbséget. Így egy budapesti főállású taxis esetében például 197 460 forint az 1996-os minimális jövedelem, Nyíregyházán viszont ez a minimálbérrel, 171 400 forinttal egyezik meg. A jövedelemhatárokat az 1995-ös adóbevallások feldolgozásából határozta meg a pénzügyi tárca, azok adatait 20 százalékkal növelve. Az ilyen mértékű indexálást az érdekképviseleti szervek túlzásnak tartják. A pénzügyi tárca szerint azonban ez reális, hiszen megegyezik 1996 első félévének keresetnövekedési ütemével.
Az önálló tevékenységből származó jövedelemmel rendelkezők száma meglehetősen nagy. Mivel azonban a pénzügyi tárca néhány milliárd forint behajtása érdekében nem kívánja működésképtelenné tenni az adóhatóságot, szűkítő feltételeket is meghatároznak: kiket nem kell az adóhatóságnak felszólítania a formanyomtatvány kitöltésére. E körbe tartoznak – többek között – azok, akik egyéb forrásból rendelkeznek az éves minimálbér vagy minimálnyugdíj összegével; akik az önálló tevékenységükből származó jövedelmüket a törvény alapján meghatározott diktált jövedelemhányad alapján állapítják meg vagy átalányadózást választottak. Ugyancsak kimaradnak a felszólítandók közül a kezdő vállalkozók a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő két évben. Ugyanakkor szigorúan szabályozzák, hogy ki számít kezdő vállalkozónak: aki az adóbevallását megelőző három éven belül bármely vállalkozói tevékenységét nem szüntette meg. A pénzügyi tárca számításai szerint így legfeljebb 50 ezer adóalanyt szólít meg jövő tavasszal az adóhatóság, hogy számoljon el 1996-os bevételeiről és kiadásairól.
A szükséges formanyomtatványt az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium szakértői készítik el. A pénzügyi tárca szándékai szerint ez meglehetősen részletesen “matat” majd a magánszemélyek bevételei és kiadásai között. Olyan aprólékos adatokra is rákérdez – többek között -, hogy mennyi volt a lakás rezsije, mennyit költöttek a gyerekek iskoláztatására, milyen utazáson vettek részt, milyen ingóságokat vettek az adóévben. Ezek mellett valamennyi befektetésről való elszámolás, ingatlanvásárlás már nem tűnik kicsinyességnek.
De mit szól a PM nagyszabású terveihez az adatvédelmi biztos? Majtényi László egyelőre nem ismeri a pénzügyi kormányzat részletes terveit, így nem foglalt állást a tekintetben, hogy megteheti-e ezt a kormányzat vagy sem. Annyit azonban elmondott: az állampolgárok alkotmányos kötelezettsége a közterhek viselése, ugyanakkor van egy másik alkotmányos alapjog, a személyiségi jogok védelme, amely – bizonyos feltételek esetén – korlátozható. Kérdés, hogy szükséges-e és arányos-e ez utóbbi alapjog korlátozása ahhoz a célhoz képest, amit el akarnak érni – hangsúlyozta az adatvédelmi biztos, hozzátéve: amennyiben az ügyben konkrét megkeresés érkezik hozzá, akkor részletesen megvizsgálja a kérdést. Egyébként pedig az adóbecslés mint a jövedelem megállapításának módja létező technika, s nem alkotmányellenes – állítja Majtényi.
A becslési eljárással kapcsolatban azonban az érdekképviseleti szervek szerint más problémák is felmerülnek. Képviselőik – akik az idén is arra próbálták rávenni a minisztériumot, hogy felejtse el az egész procedúrát -, a bizonyítási teher megfordulása miatt alkotmányossági kifogásokat is emlegetnek. A törvény szerint ugyanis az adóalanynak kell igazolnia, hogy adóalapja eltér az adóhatóság által a becslés során megállapított adóalaptól, nem pedig a hatóságra hárul a bizonyítási eljárás hálátlan feladata. Itt azonban még nem tartunk: egyelőre a PM 20 érdekképviseleti szervezetnek és kamarának küldte meg az irányelv tervezetét, amelyek megjegyzéseket tehetnek a minisztériumi szakértők által kidolgozott jövedelemhatárokhoz, bár ennek értelme nem nagyon van. Azt ugyanis a tárca szakértői is elismerik, hogy a tervezeten sokat már nem változtatnak, hiszen honnan is tudhatnák ezek a szervezetek, hogy a különböző szakmákban mennyi jövedelem érhető el…
