Világszerte sorra születnek a tanulmányok arról, hogy mennyire változtatja meg az üzleti életet – vagy úgy általában az életet – az Internet. A vállalatvezetők fejében is napról napra ismétlődik a kérdés: hogyan lehetne a legcélszerűbben a mindennapi üzlet szolgálatába állítani ezt a világot félelmetes gyorsasággal átszövő technikát? Aki gyorsan és jól válaszol, sokat nyerhet.
Az Internet egyaránt alkalmas a vállalatok közötti és a vállalatokon belüli kommunikációra. Felhasználóinak számát mostanság 50 millióra teszik a világon, növekedése egyes források szerint havi (!) tízszázalékos, bár van, aki ennél jóval nagyobb, s van, aki jóval kisebb számot tart reálisnak.
Az Internetnek nincsenek nemzeti sajátosságai, a trendek világszerte egyformák: ez a kommunikációs technika mindenütt az exponenciális növekedés fázisában van. Gondolnák-e például, hogy Észtországban a legnagyobb az egymillió lakosra jutó Internet-állomások száma? Gyakorta emlegetik persze, hogy épp a hihetetlen méretű érdeklődés, növekedés miatt “fuldoklik” a Világháló, de a technológia eddig mindig kinőtte magát, a problémák valahogy mindig megoldódtak – ma már ékezetes karakterekkel is lehet levelezni; javultak a keresőszoftverek, amelyek megkönnyítik a tájékozódást az óriási informá-cióhalmazban; bővültek az adatbiztonsági megoldások, a rejtjelezés módszerei stb.
Magyarországon tíz-tizenöt éves hagyományai vannak – igaz, elsősorban az egyetemi-kutatóintézeti szférában – a számítógép-hálózaton keresztüli információközvetítésnek, levelezésnek. Az Internet megjelenésekor ennek köszönhetően rugalmas, innovatív befogadó közegre talált az új technika hazánkban; olyannyira, hogy manapság az az ember érzése: a vízcsapból is az Internetről folyik a szó. Nem tagadhatók ugyanakkor bizonyos finanszírozási és menedzselési problémák a Világháló hazai használata körül.
A Magyarországon Internetre kapcsolt – eltérő becslések szerint 50-100 ezer körüli – számítógép 75-80 százaléka az egyetemi-kutatóintézeti szférában működik, bár arányuk kétségkívül egyre csökken a kereskedelmi, előfizetői Internet-állomásokéhoz képest. Az Internetre csatlakozás költségei szerénynek mondhatók, s ahol már megfelelően ki-épített, jó minőségű vállalati-intézményi számítógép-hálózat áll rendelkezésre, a vállalat összes munkatársa számára is könnyen hozzáférhetővé tehető.
A magyarországi Internet-szolgáltatók egyik része csak Internet-hozzáférést, kapcsolódási lehetőséget kínál, a másik részük úgynevezett “tartalomszolgáltatást” is, ami azt jelenti, hogy például Web-oldalak elkészítésére és üzemeltetésére is vállalkoznak. (A World Wide Web a legismertebb Internet-szolgáltatás, amely kiválóan alkalmazható például egy termék vagy szolgáltatás reklámozására, bemutatására, hozzá használati utasítás adására, az aktuális árlisták közzétételére stb. A Web segítségével grafikusan, színesen, látványosan, akár hangosan, videoelemekkel együtt jeleníthetők meg az információk. Az Interneten keresztül “boltok” is működtethetők, az egyik gyorspostaszolgálat ügyfelei a cég Web oldalain keresztül a megrendelési szám alapján pontosan megtudhatják, hol van éppen a feladott csomagjuk – és még sorolhatnánk az üzleti alkalmazási módokat.)
Az ismertebb, már kisebb-nagyobb ügyfélkörrel rendelkező hazai Internet-szolgáltatók: Centel, Datanet, Ediport, Elender, E-net, Eunet, Hungary Network, Isys, Matáv, Pronet, Tiszanet és a rádiótelefon-szolgáltató cégek, amelyek szintén lehetővé teszik előfizetőiknek az Internet-kapcsolatot, megfelelő díjazás ellenében. Összesen mintegy 30 Internet-szolgáltató cég jelent meg eddig a hazai piacon, de számuk szinte hétről hétre nő. Az Internet azonban a jövőben – lehet, hogy nem is az egészen közeli jövőben – lesz csak nagy üzlet. Ma a szolgáltatók még magas beruházási és üzemeltetési költségekkel és alacsony nyereséggel dolgoznak.
Az előfizetők számára talán az 1000-1500 forintos havi alapdíj plusz percenkénti díj, illetve a 6000 forintos, korlátlan időre szóló havi hozzáférési díj a legkedvezőbb, de mindenki számos árkonstrukcióból választhatja ki a számára optimálisnak tűnőt. Az üzleti megrendelőknek szóló különböző szolgáltatások árait meglehetősen nehéz összehasonlítani, példaként említünk néhányat. A Web-lapok elhelyezését a szolgáltató szerver-számítógépén mérik: oldalanként vagy megabájtonként 1000 forint/megabájt/hó vagy 5000 Ft/grafikus oldal/hó, de másképp is. Van, ahol egy 10 oldalas, képes Web-es címlap (home page) megtervezése 50 ezer forintba kerül, de különleges dizájnnal már 120 ezer is lehet.
Jelentős hatásai lesznek, illetve már vannak az Internet-boomnak a szoftverkereskedelemre is. Az Internet-üzletben sokkal gyorsabban változnak például a piacra kerülő programok, gyakrabban jelennek meg új verziók, új kiadások, mint a “hagyományos” szoftverpiacon; igyekezniük is kell a világ nagy szoftverházainak, hogy hozzászokjanak a sebességhez. Amelyik cégnek nem sikerül felvennie az ütemet, az aligha menekül meg a piacvesztéstől. Bizonyos, hogy a nagy cégek fejlesztőlaboratóriumaiban számos olyan újdonságon dolgoznak, amelyek majd alapvető befolyással lesznek az elkövetkezendő évek számítógépes alkalmazásaira. A Novell cég például alig pár hete dobta piacra az Intranetware hálózati operációs rendszert, azóta alig győzik a szállításokat, a magyar disztribútorok is ellátási gondokkal küszködnek, akkora a termék iránti érdeklődés. (Az első nagy hazai alkalmazó a Magyar Hitel Bank, amely az év végéig 2500 munkahelyet kapcsol intranet hálózatba e szoftverrel.)
Világszerte nehézségeik vannak a szoftvereket áruló dealereknek, kiskereskedőknek. Szakértői vélemények szerint az Internet előbb-utóbb meg is kérdőjelezi a disztribútorok, dealerek logisztikai tevékenységét, hiszen a szoftverek az Internetről letölthetővé válnak. Teendő nélkül azért nem maradnak, legfeljebb átalakul a munkájuk. A szoftverkereskedők tapasztalatai szerint már a magyar számítógép-alkalmazók is egyre többet hajlandók fizetni konzultációs, oktatási és rendszerintegrációs szolgáltatásokért. S minden bizonnyal akkor, amikor az új szoftvereket már nem dobozokban, lemezeken szállítják, hanem az Internetről töltik le, akkor is szükségük lesz tanácsra, hogy mit töltsenek le, hogyan válasszanak, használati tanácsokat kérnek stb. A marketingnek, ahogy eddig is volt, ezután, az Internet-korszakban is meghatározó szerepe lesz a szoftverértékesítésben.
