l A tartalom elsődlegességének elve a gyakorlatban azt jelenti, hogy az éves beszámolóban minden egyes gazdasági eseményt annak közgazdasági tartalma, nem pedig a hozzá kapcsolódó jogi formula alapján kell szerepeltetni. Ezen előírás tipikus élvezői az olyan, speciális számviteli elszámolást igénylő ügyletek lesznek, mint például a lízing, a franchise vagy a határidős ügylet.
l A lényegesség elve – az éves beszámoló szempontjából – megengedi, hogy
a gazdálkodó szervezet egyes esetekben eltekintsen a könyvvizsgálat során feltárt lényegtelenebb eltérésektől, amelyek a társaságról kialakult összképet nem befolyásolják. A cég e döntése persze majd minden esetben könyvvizsgálója javaslatára születik meg, az új elv bevezetése könnyít az auditorok helyzetén – állítja Fekete Katalin, az Ernst&Young audit partnere. Igaz, a könyvvizsgálóra ezzel nagyobb felelősség hárul – teszi hozzá -, de végre törvényileg előírttá válik az a módszer, amit tiltás híján eddig is sok esetben alkalmaztak.
l A költség-haszon összevetés elve (más néven a gazdaságosság elve) általánosságban azt a célt helyezi előtérbe, hogy az éves beszámolóban szereplő adatok információs haszna mindenkor haladja meg azt a költséget, amiért az információt előállították. Egyrészt, ha például egy-egy adat részletezése többe kerülne, mint az általa nyert információ haszna, érdemesebb akár lemaradni az információról, szem előtt tartva
a költségmegtakarítást. Másrészt, amennyiben egy követelésről előre látható, hogy behajtásának költsége magasabb lesz, mint az általa elérhető bevétel, ajánlatos inkább leírni a kintlevőséget. Ezen elv alkalmazása tehát elsősorban azokban az esetekben célszerű, amikor többe kerülne a leves, mint a hús.
