Az infrastruktúra és a pénzügyi szektor fejlesztése továbbra is az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) fő célpontjai Magyarországon. A nemzetközi pénzintézet ezentúl jórészt helyi vállalkozásokra figyel- tartalmazza a bank következő két évre érvényes stratégiája. A jövő héten kerül az EBRD igazgatósága elé annak a közel 40 millió dolláros hitelkeretnek az ügye, amely várhatóan ez év végétől környezetvédelmi beruházásokat szolgál majd.
Az EBRD menetrendszerűen, minden páros évben kialakítja új Magyarország-stratégiáját. A legfrissebb két fő kérdés mentén szerveződött. A gazdasági és társadalmi átalakulást elemezve a stratégia készítői egyrészt azt feszegették, hogy a következő két évben merre billen úgymond a gazdaságpolitikai mérleg: továbbra is rigorózus monetáris és fiskális lépések várhatók-e, vagy a választások közeledtével némi csorba esik a gazdasági stabilizáción? E gazdaságpolitikai dilemma feltehetőleg végigkíséri az 1996-1998-as időszakot, de – mint azt Reiniger Péter, az EBRD igazgatója a Figyelőnek hangsúlyozza – ez éppen a demokratikus átalakulás egyik klasszikus fokmérője.
Az Európa Banknál ugyanakkor nyugtázták, hogy Magyarország nemzetközi pénzügyi megítélése egyre javul, a magyar pénzvilág könnyedén hozzáfér a nemzetközi pénzpiaci forrásokhoz. A piacok azonban igencsak érzékenyek; a jövőbeni megítélésnél a gazdaságpolitika folytatását, valamint a meglévő strukturális problémák kezelését veszik majd górcső alá – szól a “figyelmeztetés”. Ugyanakkor a bank stratégiáját jelentékenyen befolyásolja, hogy bár Magyarországon a belföldi tőkepiac gyorsan fejlődött, a kamatok még mindig magasak, a belföldi pénzfölösleget az állampapírok szívják föl, és korántsem sorjáznak a hosszú távú befektetők.
Mivel a rendelkezésre álló hitelkínálat és a pénzpiaci szereplők az elmúlt években alaposan megváltoztak és megsokasodtak, az EBRD – már csak hármas alapelve: a bankszerű működés, az addicionális és az átalakulási hatás elérése érdekében is – folyamatosan módosítja szolgáltatásait. Hosszabbodik a projektek futamideje, s átalakul a hitelfelvevők köre. Különösen a nagyobb beruházásokat finanszírozó hosszú lejáratú, bonyolult hitelkonstrukciókban lehet igény a bank részvételére.
E felvetések mentén Londonban elhatározták, hogy változatlanul a régiószerte hangsúlyt kapott két ágazat: az infrastruktúra és a pénzügyi szektor fejlesztésének finanszírozását részesítik előnyben. A következő évekre szabott keretterv azonban új elemekkel is bővül. Míg eddig a vegyes vállalatok EBRD-hitelre érdemes társaságoknak számítottak, ezután a tisztán magyar vállalkozásokkal kíván szorosabb kapcsolatot teremteni.Továbbra is kedvelt célpontok lesznek a kis- és középvállalatok, azok közül is – egybevágva a bank elmúlt években követett politikájával – elsősorban a már meglévők. Inkább ezek megerősítését, mintsem újak születését kívánja támogatni az EBRD.
A stratégiában az is megfogalmazódik, hogy mindinkább háttérbe kell szorulniuk az állami garanciáknak. Végül új elem az az elhatározás is, mely szerint a bank a korábbinál nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a tőkepiaci műveletekre. E téren akár új termékekkel is jelentkezhet, amire alapot szolgáltat múltja, benne például a forint- vagy éppen a márkakötvény kibocsátása.
A legnagyobb hozzáadott értéket a bank mindazonáltal a jövőben is az infrastruktúra és a pénzügyi szektor fejlesztésében véli elérni. Ez a két szektor “fogta fel” a Magyarországra eddig kihelyezett EBRD-pénzek – a jóváhagyott összeg megközelíti a másfél milliárd, a folyósított pedig a 700 millió dollárt – mintegy háromnegyedét. A nagyobb értékű hitelek – már csak az itt zajló projektek méreténél fogva is – a jövőben szintén e területen “csapódhatnak le”. Mint ahogy ezek elmaradása látszik meg leginkább a magyarországi beruházásokra jóváhagyott hitelek “főösszegén” is.
Így esett ez például ebben az évben, amikor az EBRD, úgy tűnik, “alig” százmillió ecu-t ad magyarországi programokra; ez csupán az egyötöde a tavalyi összegnek. Ebben a visszaesésben jórészt két infrastrukturális nagyberuházás elmaradása, pontosabban az EBRD nélküli megvalósulása a ludas: a ferihegyi bővítéshez és az M3-as autópálya továbbépítéséhez – miután a magánszektor kiszorult belőle – a bank is kiszállt. (A jóváhagyott hitelek csökkenéséhez vezetett továbbá a pénzpiacok idén tapasztalt, már említett bőkezűsége; ezek a források vélhetően kecsegtetőbbnek tűntek a hitelfelvevők szemében.)
A hitelek hirtelen megcsappanása tehát egyáltalán nem azt jelenti, hogy Magyarország kiesett volna az EBRD “piksziséből”, mint ahogy nem is az idei áprilisi közgyűlésen elvben immár nyíltan feszegetett érettségi politika (Figyelő, 1996/17. szám) első gyakorlati következménye. A bank igazgatósága egyöntetűen úgy tartja, hogy Magyarország, a régió más államaival együtt, még javában az EBRD finanszírozására szorul, sőt, ahogyan az Európai Unió (EU) felé halad, egyre több feladat igényel forrásokat. Hasonlóan vélekedik a régió többi, a “legfejlettebbek” közé tartozó államáról is, jóllehet mindinkább keletre tekint.
Jövőre – akár ennek szellemében, akár ettől függetlenül – az EBRD újra igyekszik bekapcsolódni az infrastrukturális beruházásokba: ahogy Reiniger Péter fogalmaz, az EU-csatlakozás fizikai megvalósításába. Ennek útját a bank 1997-ben már nem csupán autópálya-építéssel – amennyiben az koncessziós alapon történik, az M7-es meghosszabbításába is be kíván szállni -, hanem a MÁV rekonstrukciójával is egyengetni gondolja. Ez utóbbira mintegy 100 millió ecu-t szán.
Az EBRD által számon tartott potenciális infrastrukturális beruházások közé tartoznak – az energiaszektor privatizációjának befejezése után – a szolgáltatók és termelők várható fejlesztési igényei is. E téren az EBRD a közeljövőben legalább 2-3 projektet remél.
A pénzügyi szektorban, mint az az utóbbi időben többször is elhangzott, továbbra is a bankprivatizáció révén próbál szerepelni a pénzintézet. A Magyar Külkereskedelmi Bankba és a Budapest Bankba való invesztíciója után a Magyar Hitel Bank majdani stratégiai befektetőjének ajánlotta fel szolgáltatásait. Ugyanakkor az Európa Bank új technikákkal sem rest előrukkolni: tervei szerint fejlesztési célokat alárendelt kölcsöntőke révén óhajt megvalósítani.
A középtávú stratégia gyakorlati “gyümölcseiből” néhány már javában érik. Az agrárfinanszírozás eddig felsorakoztatott eszközei után – legutóbb és egyben utoljára az idén januárban bővítette az EBRD 40 millió dollárral a kis mezőgazdasági vállalkozásokat segítő, 1993-ban indított, 103 millió dolláros hitelkeretét – most a mezőgazdasági nagyvállalatok privatizációjában kíván részt venni. Ehhez persze még a mezőgazdasági privatizációs stratégia parlamenti elfogadására is szükség van. A bank mindenesetre jó ideje kapcsolatot tart Bábolnával, melyet a Nemzetközi Pénzügyi Társasággal (IFC) közösen igyekszik finanszírozni. A privatizáció jelenlegi szakaszában ez a társaság az egyedüli célpont – mondja Reiniger Péter.
Ugyancsak privatizációs terv az Egzisztencia-hitel vagy kárpótlási jegyek ellenében értékesített társaságok “helyrebillentése”. A privatizáció ezen, úgynevezett második hullámában a bank a kivásárlással teljesen eladósodott tulajdonosok segítségére kíván lenni vállalkozásuk szerkezetének átalakításban. Mint az igazgató megjegyzi, értékesítésre várnak még a vízművek és más közüzemi vállalatok, s az EBRD szemében érdekes projektnek mutatkozik például a távolsági autóbuszjáratok privatizációja is.
Egészen konkrét terv ezekkel szemben az a környezetvédelmi hitelkeret, amelyet az EBRD igazgatósága november ötödikén tűz napirendjére. Amennyiben a tervezetet e testület jóváhagyja, a PHARE-programmal közösen megnyitandó hitelkeret még ez évben szabaddá válik. Ehhez az Európa Bank 30, a PHARE-program 7,5 millió ecu-vel járul hozzá. A kis- és középvállalkozásoknak környezeti rehabilitációra, energiahatékonysági és egyéb környezetvédelmi beruházásokra szánt kölcsön magyarországi gazdái a Környezetvédelmi és Területfejlesztési, valamint az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium; a hiteleket folyósító kereskedelmi bank kiléte egyelőre ismeretlen, s ezáltal természetesen a hitel feltételei is.
Nem így azon társaságok neve, amelyekkel közösen a bank kockázatitőke-társaságot hoz létre. Az igazgatóság ugyanis úgy döntött, hogy a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alappal és a brit Foreign and Colonial Emerging Markets-szel magyar középvállalkozásokba fektet be. Az EBRD a 40 millió dolláros alaptőkéhez a tervek szerint 8,5 millió dollárral járul hozzá.
