Franciaország és Németország elnökei hétvégi találkozójukon megerősítették, hogy határidőre létrejön az Európai Monetáris Unió (EMU). Párizs nem kívánja lekésni az európai monetáris randevút, szögezte le Jacques Chirac. Hasonlóképpen nyilatkozott a napokban Erik Aasbrink svéd pénzügyminiszter, aki szerint azok az országok, amelyek nem lépnek be az unióba az 1999-es kezdéskor, kirekesztik magukat a további döntésekből. Ugyanakkor az EMU legelhivatottabb országában, Németországban egyre erősebb hangok kritizálják a pénzügyi politikát. Az iparszövetség, valamint a szakszervezetek szerint az erős márka gátolja a konjunktúra javulását, és kedvezőtlen hatással van a munkanélküliségre. Oskar Lafontaine, az ellenzék vezére, hangsúlyozva, hogy támogatja a monetáris uniót, bírálta azt, hogy az EMU megvalósításának naptára fontosabb, mint a gazdasági célok, amelyeken belül a szociáldemokrata politikus szerint a munkanélküliség enyhítése érdemelne elsőbbséget.
Miközben a politikusok nyilatkozatai sűrűsödnek, szakértő cégek az EMU technikai megvalósításának feltételeit vizsgálják. A napokban az IDC, valamint a Cap Gemini tette közzé 15 országban, 205 bank körében végzett felmérésének eredményeit. A pénzintézetek 91 százaléka véli úgy, hogy informatikai rendszere 1999-re alkalmas lesz az euro kezelésére. Ugyanakkor a megkérdezett bankok 54 százalékának nincs még végleges stratégiája, és csak 15 százalékuk állította, hogy elkülönített bizonyos összeget a cél érdekében. A brit bankok közel fele bevallotta, hogy várhatóan nem készül fel idejében az átállásra, a dán pénzintézetek közel 15 százaléka nyilatkozott hasonlóképpen, és ami a legmeglepőbb: a “márkazónához” tartozó Hollandia bankjainak 20 százaléka sem lát esélyt arra, hogy az euro bevezetésének technikai feltételeit időre megteremtse.
