Továbbra is csak a csodákban bízhatnak az új otthonra vágyók, mivel a lakáspiac változatlanul zavaros képet mutat. Az mindenesetre bizonyos, hogy – a nemzetközi tendenciákkal összhangban – az állami szerepvállalás ezen a területen is csökkenőben van.
A központi bőségszaru kiapadásával az építkezések száma drámaian csökkent, jelenleg évente csak megközelítőleg húszezer új otthon épül hazánkban. Meglepő módon azonban a hasonló gazdasági fejlettségű országokhoz képest még mindig kiemelkedően magas az ezer lakosra jutó lakások száma – igaz, az országban jelenleg található mintegy négymillió lakás túlnyomó többségét az elmúlt évtizedekben építették.
Új lakás építéséhez vagy vásárlásához igényelhető az egyösszegű, vissza nem térítendő lakásépítési kedvezmény is. Akik 1994. december 31-e előtt kiadott építési engedélyt tudnak felmutatni, áfa-visszatérítést vehetnek igénybe. A szociálpolitikai kedvezmény lényegét tekintve azt a célt szolgálja, hogy a közpénzeket – közvetlenül vagy közvetve – új otthon építésére használják. (Szakértői körökben meglehetősen vitatott az a javaslat, amely szerint a jövőben esetleg használt lakások megvásárlására is igényelhető lenne e kedvezmény. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy ez megnövelné a keresletet az ingatlanpiacon, ami változatlan kínálat mellett az árak meglódulásához vezetne.)
Az előbbi két formától némiképp eltérő konstrukció kizárólag a mozgássérült lakástulajdonosok számára nyújt segítséget. A törvény szerint súlyosan mozgássérült személy új lakás vásárlására vagy építésére kétszázötvenezer, a már meglévő lakás átalakítására pedig százötvenezer forintot kap.
A támogatási rendszer harmadik forrását jelentő munkáltatói juttatások személyijövedelemadó-mentesek. A munkavállaló építéshez, vásárláshoz, bővítéshez vagy korszerűsítéshez vehet igénybe munkahelyi pénzeket, amelyek összege nem haladhatja meg a vételár vagy az építési költség harminc százalékát, és legfeljebb ötévenként, egy alkalommal a maximum félmillió forintot. További kedvezmény, hogy az 1993. december 31-e után megkötött hitelszerződés éves tőke- és kamatrészleteinek 20 százaléka, de legfeljebb 35 ezer forint az adott évben esedékes adót csökkenti.
A hazai pénzintézetek – elsősorban megfelelő szakmai tapasztalat hiányában – ez idáig nem mutattak túl nagy kedvet a lakásfinanszírozás iránt. Tiszavirág-életűnek bizonyult a Magyar Hitel Bank LÉT lakástakarékossági konstrukciója. Patak László, a bank illetékese szerint a LÉT nemlétének oka, hogy a termék bizonyos tekintetben megelőzte a korát. A konstrukció 1994. nyári meghirdetésekor a bank még arra számított, hogy sokkal gyorsabban születik meg az új lakás-megtakarítási formákat szabályozó törvény. Az eredeti felállásban egy ötéves megtakarítási szakasz után a pénzintézet ötéves hitelt nyújtott volna, amit új lakás építésére lehetett volna felhasználni. Mivel a törvény elfogadása elhúzódott, az összegyűjtött forrásokat állampapírokba fektették. 1994 után azonban az állampapír-befektetések után járó adó-visszatérítési lehetőség megszűnt, s ezt követően sokan felmondták a szerződést. Az MHB múlt év januárja óta így nem fogad új jelentkezőket, a még meglévő 700-800 szerződés feltételeit folyamatosan teljesíti.
A meglehetősen gyenge lábakon álló lakáshitelpiacot – a korábbi hagyományoknak megfelelően – szinte teljes egészében az OTP Bank uralja. (A lakossági pénzintézet néhány évvel ezelőtt még lakásépítésekre is vállalkozott, azonban a pénzintézeti törvénynek való megfelelés okán a bank önálló céget alapított OTP Ingatlan Rt. néven, amely lakásépítésre specializálódott.)
Martin András osztályvezető – a magas inflációs ráta mellett – elsősorban a likvid lakáspiac hiányával magyarázza a bankok vonakodását a hitelezéstől. Ráadásul a hatályos törvények változatlanul az adós érdekeit védik a hitelezővel szemben. Ha az adós nem tud vagy nem akar fizetni, akkor csak többéves jogi procedúra után vehető birtokba a jelzálogjoggal terhelt ingatlan.
Az OTP Bank új lakás építésére, emellett vásárlásra, felújításra, korszerűsítésre is folyósít kölcsönt. A bank jelenleg három, államilag támogatott konstrukciót kínál ügyfeleinek. Valamennyi termék – a piaci mozgásokat tükröző – változó kamatozású, az igényelhető maximális összeget bizonyos esetekben jogszabály korlátozza. Az állami kamattámogatással kiegészített, egyenletes havi törlesztésű hitel főként azok számára ajánlott, akik nem számíthatnak lakásépítési kedvezményre, s várhatóan jövedelmi helyzetük sem javul számottevően a futamidő alatt. A bank azt is esetenként bírálja el, hogy az adós nettó jövedelmének hány százalékát érheti el a havi törlesztőrészlet nagysága.
Azon fiatal házaspárok számára, akik később megszületendő gyermekük után számíthatnak lakásépítési kedvezményre, ugyanennek a konstrukciónak létezik egy öt évi türelmi idővel indított változata, amikor is a türelmi idő alatt csak a kamatot és a kezelési költséget kell visszafizetni. Elsősorban a közgazdász vagy jogász diplomával rendelkező pályakezdők igényeit elégíti ki az úgynevezett DPM, azaz halasztott kamatfizetésű konstrukció. Ennek lényege, hogy a törlesztőrészletek nominálisan egyre magasabbak lesznek, de az infláció mértékét meghaladó bérnövekedés miatt a törlesztőrészlet-jövedelem arány nem módosul jelentősen.
A Kereskedelmi és Hitelbank – a piac új szereplőjeként – május óta négy új hitelkonstrukcióval várja ügyfeleit. Mint azt Tormási János ügyvezető igazgató a Figyelőnek hangsúlyozta, tevékenységüket kezdetben csupán a másodlagos piacra terjesztették ki. Azok számára, akik a már meglévő lakásuk értékesítéséből befolyt pénzből szeretnének új otthonhoz jutni, s csak átmenetileg van szükségük pénzre, megoldást jelenthet az áthidaló hitel. A hitel segítségével ugyanis akár azonnal megvásárolhatják a kiszemelt új lakást, és így nem kell a régitől kényszerűségből, esetleg nyomott áron megszabadulni. A már kölcsönnel terhelt ingatlan felszabadítására fordítható a legfeljebb hárommillió forintos tehermentesítő hitel, s így lehetőség nyílik a terhelt lakás cseréjére vagy eladására.
A felsorolt termékek egyelőre elsősorban a fővárosi és ahhoz közeli ügyfelek számára elérhetők, lévén, hogy a bank csupán egyetlen budapesti fiókjában árulja a konstrukciókat. A tervek szerint augusztusban, az addigi tapasztalatok összegzése után, további két budapesti fiókban is foglalkoznak majd lakáshitelezéssel. Tormási János megerősítette, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank is mérlegeli a magánlakás-építés finanszírozásának lehetőségeit. Az új lakások építésének hitelezési formáit most dolgozzák ki.
Az új állami támogatási rendszer – a törvényhozók szándékai szerint – két új elemmel: a lakástakarék-pénztárral és a jelzáloghitel-intézménnyel bővülne. Martin András szerint a hazai közvélemény túlzott várakozásokat fűz ezekhez a tervekhez. A nemzetközi gyakorlatban már jól bejáratott intézményi formák ugyanis csupán kiegészítő szerepet tölthetnek be, s naivitás azt hinni, hogy ezáltal megoldódik a lakásprobléma.
