A pénzhiány miatt krónikussá vált az agrártámogatások helyzete. Az utolsó negyedévre egyes jogcímekre akár teljesen elfogyhatnak a keretek, ha az agrártárca nem jut mintegy nyolcmilliárd forint friss forráshoz – állítja Kis Zoltán, a földművelésügyi minisztérium (FM) államtitkára. Különösen az export- és a reorganizációs támogatás került veszélybe. Minderről jelentést kért a pénzügyi tárca az FM-től.
A tavalyi gavalléros hét százalék helyett az idén az agrártárca egyetlen fillérrel sem költhet többet a támogatási célokra az elkülönítettnél. (Figyelő 1996./8. szám) Annak érdekében, hogy a túlköltést megakadályozzák, a szaktárcának naprakész nyilvántartást kell vezetnie a fejezetek folyószámlájának helyzetéről; ha ugyanis kimerül a keret, a kincstár azonnal befagyasztja a kifizetéseket. Az idei próbaév végén Lakos László miniszternek kell majd a parlament előtt megtartania a “mérlegbeszámolót”. A jelenlegi helyzet alapján nem lesz könnyű dolga.
Az év első öt hónapjában átlagosan 44,2 százalékot használtak fel az éves agrártámogatási keretből.
Az átlag azonban szélsőségeket is takar. A négy költségvetési fejezetből az exporttámogatást is tartalmazó agrárpiaci keret áll talán a legrosszabbul. (Az agrárpiaci támogatások felhasználása átlagosan 56 százalék. Az exporttámogatási 62, a belső agrárpiaci támogatások felhasználása pedig 16 százalék.) Az exporttámogatásnál máris szorít a cipő, mert ez a 32,3 milliárd forintos keret eleve tízmilliárd forintos determinációval – az előző évről áthúzódó kifizetési kötelezettséggel – indult. Ez magyarázza, hogy a keret nagyobbik felét, 62 százalékát már kiutalta a minisztérium. Kis Zoltán államtitkár szerint azonban emögött a felhasználás mögött tényleges kivitel áll: a tervezettnél több húst, húskészítményt, az előző évi azonos időszakhoz képest 20 százalékkal több baromfi- és sertéskészítményt exportáltak a hazai cégek. Az exporttámogatási kassza állapota azért is fenyegető, mert hátravan még az idei árudömping. A gyümölcs- és zöldségfélék, -készítmények, a tartósítóipari cikkek külpiaci értékesítéséhez még sok szubvencióra lesz szükség. Az utolsó negyedév exporttámogatási keretét pedig már most, előre apasztja a túlsúlyos sertések, illetve a félsertések és a darabolt hús kiszállításához felhasznált támogatás. Az ötmilliárd forintos intervenciós kassza már több mint fele részben üres.
Az agrártermelés-támogatási fejezetben a hétmilliárd forintos reorganizációs keret tekintélyes része már ugyancsak gazdára talált. A gépvásárlási támogatás azonban megfelelően alakul: kétmilliárd forintos keretből 980 millió forintot utalt ki a tárca. Az agrárfinanszírozási támogatás felhasználása 87, a földalapú támogatásoké pedig 12,5 százalékos. Az állattenyésztés-fejlesztési támogatási keretet 33 százalékig, az erdőtelepítés-támogatási keretet 19 százalékig, a reorganizációs támogatásiét pedig 72,8, merítették ki.
A mezőgazdasági beruházási fejezetnek, a géptámogatást is beleértve, 19 százalékát költötte el a tárca. A részben önfenntartó, korábban költségvetéstől elkülönített egykori alapból azonban az állattenyésztési támogatást már 83 százalékban felhasználták.
Bár a lehetséges keretek között az agrártárca elvégezte a szükséges átcsoportosításokat, várhatóan ez nem lesz elegendő, mert a tavalyról öröklött ígéreteket is teljesíteni kell. Ilyen adósság például az exportárualap-növelő pályázatoké, amelyekre mintegy ötmilliárd forintot kell kifizetni. Ebből eddig mintegy kétmilliárdot teljesítettek a reorganizációs kassza terhére, erről áprilisban döntött a kormány. Ám a determináció kifizetése után mindössze kétmilliárd forint marad az eredeti célra: a korábbi évek nyertes pályázatainál vállalt állami kötelezettségek idei teljesítésére. Ez láthatóan nem lesz elegendő.
Az év közben elrendelt moratóriumig beérkezett megfelelt fejlesztési pályázatok mintegy kétmilliárd forintot “visznek el” a támogatási keretből. A maradék 4,5 milliárd forint a csökkentett támogatási mértékkel kitart az év végéig.
Kis Zoltán számít arra, hogy az FM megkapja a megígért nyolcmilliárd forintos többletkeretet, mert enélkül hiány támad a támogatási keretben. Nincsenek azonban illúziói az államtitkárnak a hibásan megállapított agártámogatási keret sorsáról a GATT utódszervezetével, a WTO-val folyó tárgyalásokkal kapcsolatban. Úgy véli: talán nem is lenne szerencsés, ha hirtelen megnövelt exporttámogatásokkal elkényelmesítenék a hazai cégeket, hiszen a jövő csakis a támogatáscsökkentés lehet. (A magyar támogatásemelési kérelmet kifogásoló WTO-tagországokkal folytatott megbeszélések újabb fordulója legközelebb július derekán lehet.)
A saját források, tartalékok átcsoportosítása, valamint a visszacsorgó pénzek önmagukban nem elegendőek a pótláshoz. Ha a tárca nem jut friss pénzhez, az Kis Zoltán szerint azzal járhat, hogy októbertől csökkenteni kell az exporttámogatás mértékét. A többletpénzekről azonban a kormány még nem döntött.
Az idei tapasztalatok alapján az 1997. évi költségvetés összeállításához (ismét) merőben új agrártámogatási koncepciót terjeszt elő a tárca. Bár a számok még titkosak, az egyik vezető tisztségviselő nyilatkozata szerint az idei (mintegy 81 milliárd forintos) keret reálértékét a tárca szeretné megőrizni. Ez tehát legalább 95-105 milliárd forintnyi agrártámogatási büdzsét jelentene az 1997-es közpénzekért vívott csatában.
Kis Zoltán mindenesetre mereven elzárkózik attól, hogy közölje a tárca támogatási igényét. Azt azonban elárulja, hogy változik a támogatás célja: az exportszubvenció helyett az EU-val konform termelői támogatás kap nagyobb hangsúlyt. A mennyiségi növelést – a nagyobb arányú infrastruktúra-fejlesztő, építési támogatást – például a beruházásokban a minőségi, a technológiát javító támogatások váltják fel. Az állatállomány alakításában nem a darabszám növelése, hanem a jobb minőségű, fajtájú tenyészanyag lesz a támogatandó. Bevált, tehát a tervek szerint jövőre is marad a földalapú támogatás. Az agrártermeléshez felhasznált energia fogyasztási adójának visszatérítését is szorgalmazza a tárca, és ugyancsak szükségesnek tartja az áfa-kedvezmények bevezetését. Mindez az államtitkár szerint nem ellentétes a Pénzügyminisztérium elgondolásaival. Így elképzelhető, hogy például a termelő típusú támogatások az ideinek a kétszeresére növekedjenek, ami persze alaposan megváltoztatná az arányokat a rendszerben, várhatóan az exporttámogatás rovására.
Ennek azonban ára van. A jövőben várhatóan csak az kaphat agrártámogatást, aki agrárkamarai tag, és kiváltotta a termelői igazolványt.
Az új koncepció szerint a beruházás-fejlesztési támogatáshoz a pályázónak a jövőben igazolnia kell, hogy szerződést kötött a felvásárlóval, illetve, hogy a beruházással mennyivel több adót és társadalombiztosítási járulékot fog fizetni. Ha ezt nem teljesíti, a támogatás visszterhessé válna.
Ez a forma – szemben a kamattámogatással – az EU-szabályokkal is konform. Az uniós szakemberek szerint ugyanis a kamattámogatás durva beavatkozás a pénz-ügyi piacba, és azt meg is zavarhatja. Ehelyett inkább az adókedvezményt, a visszatérítendő, illetve a költségcsökkentő termelői, jövedelempótló támogatásokat tartják követendőnek. Ezért az agrártárca a jövőben szűkíteni akarja a kamattámogatások körét, ami így hosszabb távon várhatóan csak a forgóeszköz-támogatásoknál marad fenn. Az eddigi sikereken felbuzdulva a tervek szerint jövőre ötven százalékra emelik a biztosításidíj-támogatást.
Fotó: FEB/Gamma
